Tevékenységek

1. Tervek elkészítése

Projekt megvalósíthatósági terv
A projekt első hónapjaiban egy tartalmi és pénzügyi megvalósíthatósági és ütemezési terv készül, amelyet egyeztetésre kerül a partnerekkel, a gazdálkodókkal és a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereivel is. Ezt a tervet minden évben felülvizsgáljuk és kiegészítjük az időközben felmerült változásokkal és elfogadtatjuk a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület vezetőségével is.

A pályázati anyag 2007-ben készült, az akciók megvalósítása viszont csak 2009-ben indult. Magyarországon két év alatt annyi változás történik, hogy szükséges a pályázatban foglaltak aktualizálása egy megvalósítási terv keretében, különben a tevékenységek időbeli és tervszerű megvalósítása nehéz, olykor lehetetlen.

Engedélyes vízügyi terv

A magyarországi szabályozás értelmében a vizes élőhelyen történő vízügyi beavatkozáshoz és a csatornák felszámolásához az elsőfokú vízügyi hatóságtól egy engedélyes kivitelezési terv szükséges. A tervet csak akkreditált tervező cég készítheti el. A tervnek tartalmaznia kell az összes illetékes hatóság, önkormányzat és földtulajdonos hozzájárulását, valamint a konkrét beruházás leírását, rajzait, beleértve az építendő műtárgyakat, a megmozdított földtömeget és szükséges munkagépigényt.
Az engedélyes terv elkészítését egy előzetes szakmai munkák alapján kiválasztott tervező végzi. Az engedélyes terv alapján kérjük meg a kivitelezőktől a földmunkákra és a zsilipek elkészítésére az árajánlatokat az Európai Uniós közbeszerzési törvényeinek megfelelően.
A Nagy-szik egész területére szükséges a vízügyi engedély, a Magdolna-puszta esetében pedig vízügyi és pusztai-rehabilitációs engedély is szükséges, hiszen a hatósági engedélyek nélkül nem kivitelezhetők azok a beavatkozások, amelyek megszüntetik a területet érő veszélyeztető tényezőket. A szikes tavak rehabilitációja precíz, pontos és aprólékos beavatkozásokat igényel, amelyhez jól átgondolt, széles körben egyeztetett tervek szükségesek.

Megvalósíthatósági terv a szeméttelep és a szennyvíztó felszámolására

A projektterületet ért eddigi legjelentősebb károsító hatás egyike, hogy az 1980-as években egy teljesen téves döntés értelmében itt alakították ki Balmazújváros település szemét-lerakóhelyét és a szennyvíztelepét. Az elavult technológiával kialakított szemét-lerakóhely és szennyvíztelep mérhetetlen károkat okozott a felszíni és felszínalatti vizekben egyaránt. Felszámolásuk gyors és szakszerű intézkedéssorozatot kíván, főleg a balmazújvárosi önkormányzattól, ezen telepek üzemeltetőjétől. Annak érdekében, hogy a megszüntetéssel ne okozzanak további károkat, egy átgondolt, szakértők bevonásával megalkotott megvalósíthatósági tanulmány kivitelezésére van szükség, amely főleg a magvalósítás utáni rehabilitációra fókuszál.
Ennek érdekében két különálló terv készül el. Egyik a szeméttelep teljes felszámolása és helyén löszgyep rehabilitáció, a másik pedig a kubikgödrök vizes élőhelyként való hasznosítása és természetközelivé tétele lesz. A megvalósíthatósági terv kitér a felszámoláshoz szükséges anyagi források megszerzésének lehetőségeire is. Minkét tervben fotók, térképek, ábrák és grafikonok is felhasználásra kerülnek, és 50-50 fűzött példány készül el belőlük 2011-re. Ezt a Hortobágy természetvédelmi Egyesület eljuttatja a döntéshozóknak és a helyi szakembereknek.
A projekt ideje alatt gyakorlati kivitelezés nincs, csak a megvalósíthatósági terv elkészítése történik meg. Ebben foglaltatnak majd olyan szándéknyilatkozatok a felek részéről, hogy a lehető leggyorsabban a felszámolási tevékenység is megvalósul.

2. Területvásárlás

Szikes tómeder vásárlás

A Nagy-sziken a szikes tómederből egy hét hektáros terület még magánkézben van. A terület SPA és pSCI NATURA-2000-es hálózat része. Annak érdekében, hogy a vízjárását és a legeltetést is egységesen tudjuk kezelni és kialakítani, kiemelten szükséges, hogy a terület természetvédelmi célú tevékenységet folytató szervezet tulajdonába kerüljön. Mivel a mellette található területet a Tiszatáj Környezetvédelmi és Természetvédelmi Közalapítvány már megvásárolta, így ezt a területet is ez a szervezet szándékozik megvásárolni.
A terület tulajdonosai a területet már a projekt létrejötte előtt elkezdték árusítani és a terület eladásáról szándéknyilatkozatot adtak ki a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület részére. Ennek a területnek a megvásárlásával biztosítjuk a Nagy-szik területén található szikes tó együttes kezelését. Ezzel megvalósítható lesz a területet érő veszélyeztető tényezők kiküszöbölése. Ha területet nem sikerül megvásárolni, akkor az is elképzelhető, hogy a tulajdonos a biodiverzitást károsító tevékenységbe kezd a területen, hiszen jelenleg is használt gépkocsi-gumikat tárolására használja azt.

Vízgyűjtőterület-vásárlás

A Nagy-sziki szikes tó keleti részén, közvetlen a szikes tó partvonala felett, a tó legközelebbi vízgyűjtőjén még mezőgazdasági tevékenység folyik, és ez a terület kimaradt a NATURA-2000-es hálózatból is. Itt a projekt tervezése előtt egyes gazdák szándéknyilatkozatukat adták, hogy eladják a földjeiket.
A projekt céljainak elérése érdekében, illetve azért, hogy a szikes tavak vizébe semmilyen szennyezés ne jusson ezekről a területekről, megvásároljuk az ingatlanokat. A projekt időtartama végére a területet a NATURA-2000-es hálózatba integráljuk.

3. Vízrendezés és rekonstrukció

Használt és szennyezett vizek kizárása

Megakadályozzuk, hogy a három különböző forrásból érkező szennyezett és használt vizek a természetes szikes tómedrekbe kerüljenek, és ott nitrogénnel és foszforral dúsítsák a pangó, sóban gazdag csapadékvizet. A projektterület közepén futó Magdolna-ér a Hajdúháti vízgyűjtőről és a legelőkről érkező jó minőségű belvizek levezetése mellett összegyűjti a környező területek többé-kevésbé szennyezett vizeit is: befogadja Balmazújváros délkeleti városrészének belterületi szennyezett csapadékvizeit, a Keleti Főcsatorna övárkán keresztül a konzervüzem szennyvizét, valamint a Horgásztavon folyamatosan átengedett használt vizet. Ezen kívül a Magdolna-éren keresztül öntözővíz-leadás történik a Keleti Főcsatornából, különösen a nyári időszakban, ami nem kívánatos használt víz jelenlétet okoz a projektterületen.
Mindezeknek a szennyezet és használt vizeknek a kizárása a projektterületről elsődleges cél a szikes tó védelme szempontjából. Ennek érdekében a következő intézkedéseket tesszük:

1) Balmazújvárosi övcsatorna kialakítása
Balmazújváros délkeleti városrészének csapadékvizei jelenleg több helyen kivezetve vízkormányozás nélkül, szabadon folynak le a Nagy-sziken keresztül a Magdolna-ér felé. Ez minden szempontból káros. A város szempontjából előnytelen, mert a belvízcsúcsok időszakában a Magdolna-éren megemelkedett víz nem tudja fogadni a belterületről lefolyó vizeket, minek következtében a tartós vízduzzasztás, a hosszú ideig tartó vízpangás áztatja a környező házakat, utcákat, kerteket. Kimondottan káros természetvédelmi szempontból is, hiszen a belterületről érkező, kommunálisan is szennyezett víz bekerül a szikes tavakba. A probléma megoldásaként a restoráció részeként megépítünk a belterület szélén egy övcsatornát, melyet Balmazújvárosi övcsatornának nevezünk el. Az övcsatorna részben a már meglévő csatorna kimélyítésével (0,9 km), részben pedig egy teljesen új csatornaszakasz kialakításával jár (3,9 km). A teljes csatorna 4,8 km hosszú, melyen 5 db közlekedési és 2 db vízkormányzó műtárgy építését tervezzük. A Balmazújvárosi övcsatorna megépítése lehetőséget ad majd arra, hogy a délkeleti városrész minden időszakban függetlenítve legyen a Magdolna-ér vízszintjétől, ugyanakkor a természetvédelmi területet megóvjuk a belterületről lefolyó esetlegesen szennyezett víz káros hatásaitól.
2) Nyugati övcsatorna kialakítása
Jelenleg a Magdolna-ér egy-egy összekötő csatornán keresztül befogadja a konzervüzem szennyvizét, valamint az 1990-es évek elején megépült a Sellő Horgász Egyesület horgásztavának és a Felszíni Vízmű folyamatosan érkező használt vizeit is. Ezek egyrészt folyamatosan szennyezik a projektterületet, másrészt pedig a folyamatos vízutánpótlással megszüntetik a szikes tavak időszakos jellegét.
Ezeknek a veszélyforrásnak a megszüntetése érdekében megépítjük a nyugati övcsatornát. Az övcsatorna a Keleti főcsatorna jobb partján halad majd északról déli irányban. Ebbe az új csatornába kerül a Felszíni Vízmű folyamatosan érkező csurgalékvize, ami a csatornából párolgás útján távozik a projektterület elöntése nélkül. Mivel a horgásztó jelenleg illegálisan engedi ki a vizét, jogszabályban rögzített feltételek mellett rendezzük a tó folyamatos vízkibocsátását, ezzel együtt lecsapoló-csatornáját (0,3 km) betemetjük. Így megszüntethető a projektterület folyamatos elárasztása. Esetleges csurgalékvize szintén a nyugati övcsatornába kerül majd, egy zsilip beépítésével. A konzervgyár engedélye a szennyvíz-kibocsátásra 2008-ban megszűnt, így a keresztcsatorna is betemetésre kerül (0,9 km).
3) Kőudvari övcsatorna
A Magdolna-ér jelenlegi kezelőjének, a TIKÖVIZIG-nek törvényben elrendelt kötelezettsége aszályos időszakban a vízleadás a Kőrös-völgy felé, melyből 1,5 m3/s vízmennyiséget a Magdolna-éren keresztül adnak le. A vízleadás és az ebből adódó nemkívánatos, ismételt elnedvesítés éppen a szikes tavak száraz periódusában történik. Mivel a vízleadási kötelezettség megszüntetése lehetetlen, ezért egy másik leadási útvonalat találtunk a projektterületen belül, amely elkerüli a szikes tavakat. Az új vízleadó útvonal a Keleti Főcsatorna töltésében építendő vízkivételi műtárgytól indul. Innen már meglévő csatornaszakaszok kimélyítésével éri el a Kőudvar természetes völgyeletében található csatornát, amely a Kadarcs-karácsonyfoki csatornába torkollik, mint a megszüntetendő Magdolna-ér is. A teljesen új vízleadó csatorna hossza 9,4 km lesz, amelyből 6 km egy markáns völgyeletben már jelenleg is meglévő csatornaszakasz.

Szikes tavak eredeti vízjárásának visszaállítása
Mintegy száz évvel ezelőtt a Nagy-sziken és a Magdolna-pusztában található szikes tavakat az átlagosan 10-15 méterrel magasabban fekvő Hajdúhátról érkező csapadékvíz táplálta. Jelenleg a Magdolna-ér – főleg a tavaszi időszakban – a csapadékvizeket a projektterületre vezeti a Keleti Főcsatornán lévő bújtatón keresztül, s kedvezőtlen módon továbbvezeti a Kadarcs-Karácsonyfok csatornába a területen képződött csapadékvízzel együtt. A Magdolna-ér vízminőségét, két alkalommal vizsgáltuk 2007-ben olyan szakaszon, ahol csak a csapadékvizet szállította, és kiváló minőségűnek bizonyult. Ezért elsődleges célunk, hogy a Magdolna-ér által szállított csapadékvizet a területen tartsuk, és hagyjuk, hogy ott párologjon el.
Ennek érdekében a Magdolna-pusztában a Magdolna-ér végén lévő műtárgyat földdel teljes mértékben lezárjuk. A Nagy-sziken a megfelelő szintű elöntés elérése érdekében a Magdolna-éren, közvetlenül a Hajdúszoboszlói műút előtt duzzasztógátat építünk, amely főleg természetes anyagokból, fából és kőből épül majd. A természetes vízjárás visszaállítása érdekében elsődleges célunk a talajfelszín eredeti állapotának helyreállítása, s így a mesterséges csatornák betemetése. A Magdolna-érbe torkolló különféle csatornák közül betemetésre kerül Magdolna-pusztán 5,1 kilométernyi, a Nagy-sziken pedig 2,3 kilométernyi csatorna és gát.
A Magdolna-ér Magdolna-pusztán a szikestó-mederben futó teljes szakasza betemetésre kerül, a két oldalán található töltések felhasználásával (5,6 km), a betemetéshez földet máshonnan nem hozunk. A Nagy-sziken a Magdolna-ér teljes betemetése az előzetes vízügyi tanulmány alapján nem lehetséges, mert ebben az esetben feliszapolódna a Kelti Főcsatorna alatt átbújtatott szakasz, és ez megakadályozná a Hajdúhát csapadékvizeinek a projektterületre való vezetését. Ezért a Magdolna-ér csatorna rehabilitációját úgy alakítjuk, hogy az csatornajellegét teljesen elveszítse. A jelenlegi meder helyett kialakítunk egy 5-10 m fenékszélességű, 1 : 5 rézsűhajlású lapos völgyeletet, amely a jelenlegi csatorna helyett 15-20 m széles vízfelülettel, 60-80 cm maximális mélységgel kanyarog majd a szikes tavak víztereit összekötve. Ennek érdekében a meredeken beszakadt partokat ellaposítjuk, a felesleges töltést pedig elbontjuk, és a szikes tó partvonal-rekonstrukciójához szállítjuk.
A csapadékvíz megtartása mellett fontos, hogy a nyári időszakban ne érkezzen a területre folyamatosan használt víz. Jelenleg a Magdolna-éren keresztül a nyári időszakban a hátsági vízgyűjtő területről 500 l/s vízmennyiség érkezik a bujtatón keresztül, ami főleg használt öntözővíz csurgalék. Ennek a folyamatosan érkező víznek az elvezetését a Virágoskúti csatorna felé kívánjuk megoldani, hogy az ne árassza el a projektterületet a kiszáradási stádiumban. A jelenlegi földelkötés helyén egy 500 l/s vízátvezető képességű, Ø 80 cm tiltós műtárgy építését tervezzük a csatorna fenékszintjének magasságában, ugyanakkor a Magdolna-érbe elhelyezünk egy fix küszöbű fenékgátat 60 cm-el magasabb szintre, így a 60 cm-ig érkező nyári kisvizeket a Virágoskúti csatorna felé tereljük. A fenékgát három egymás mellé szorosan levert cölöpsorból áll, a rézsű és utófenék védelmét rőzsepokróc leterítésével oldjuk meg. Ezzel a tavaszi nagyvizek a Virágoskúti csatorna műtárgyának zárva tartásával a fenékgáton átbukva lefolynak majd a Magdolna-éren.

Szikes tavi meder, partvonal és vízgyűjtő rekonstrukciója
Ez a tevékenység három különálló egységre bontható. A kubikgödörként használt szikes tómederrész, a partvonal és a vízgyűjtők rekonstrukciójára.

1) A kubikgödörként használt szikes tómeder rekonstrukciója

A Nagy-sziken található szikes tó egyes legmélyebb részein kubikgödröket alakítottak ki a környék házainak felépítésére még a világháborúk befejezése után. A legtöbb helyen az erózió, az állattartás, illetve a gyakori vízborítások miatt a tájseb már egybeolvadt a természetes tómederrel. Azonban a terület északnyugati részén megmaradt egy öthektáros darab, ahol a kubikos tevékenységek félbemaradtak. Itt a fel nem használt földet halmokban ott hagyták, s ezeken értéktelen, rudeláris gyomnövényzet alakult ki, többségüket pedig a nem őshonos, betelepített ezüstfa nőtte be.
Az öt hektáron átlagosan 0,5 méter mélységben a felesleges földet bulldózerekkel, forgókotrókkal összetoljuk, és tehergépkocsikkal elszállítjuk a területről. A szikes talajok a Hortobágyon három rétegből állnak, ahol a középső rétegben halmozódik fel a só. A precíz kivitelezési munka során mindenhol csak a talaj felső rétegét távolítjuk el, így a só-felhalmozódási szint a felszínen marad. Az így kialakított mederfelszín a természetes tavakhoz hasonlóan egyenetlen, sekély vízborítás esetén félszigetekkel, szigetekkel és zátonyokkal tarkított lesz.
A Nagy-sziki szikes tó legmélyebb medre – ahol a kubikgödör és a természetes meder a különböző hatások miatt egybeolvadt – részben feltöltődött, eliszapolódott és szervesanyagban feldúsult. Első beavatkozásként a mederből különböző háziállat-fajokkal kilegeltetjük a mocsári növényzetet. A háziállatok taposása következtében fellazuló szervesanyag kisebb hányadát a szél kifújja a mederből (defláció), azonban a mintegy évtizednyi kedvezőtlen kezelés miatt olyan mértékű a szervesanyag felhalmozódás, hogy szükséges a mederből a nemkívánatos iszapréteg mesterséges eltávolítása is. A mederben található a Kárpát-medence egyik legértékesebb iszapnövény társulása (henye kunkor-henye vasfű), amelynek védelmét és fennmaradását figyelembe kell venni a kivitelezés során.
2) A szikes tavak partvonal-rekonstrukciója

A Nagy-sziki szikes tó partvonala 90,0 méter tengerszint feletti magasságon húzódik. A természetes, hirtelen leszakadó partvonal jól felismerhető a terület keleti és déli szélein. A keleti szélen a település részben beépült a szikes tómederbe. Az itteni partszakasz újraépítése, rekonstrukciója fontos a település irányából érkező szennyező források kizárására, illetve a szikes tó vizét károsító hatások megszüntetésére. Mindkét hatás felszámolása hozzájárul a szikes tó fenntarthatóságához. A 2,7 kilométeres gátrendszert – amelyet a természetes, hirtelen leszakadó partvonalhoz hasonlóan képezünk ki – közvetlenül a szélső házak szélén fut végig a terület keleti oldalán. Ennek koronamagassága 90,2 méter tengerszint feletti magasságon lesz. A töltéskorona szélessége 10-15 méter, természetes partszakaszt utánozó karéjos szélekkel. A töltést a Magdolna-ér töltésének elbontásából, a kubikgödrök felszámolása során keletkezett, valamint a balmazújvárosi övcsatorna kialakítása során képződött földből építjük.
3) Vízgyűjtőterületek visszagyepesítése és tiszíitókaszálása

A Nagy-sziki szikes tó keleti oldalán található vízgyűjtőterületen mezőgazdasági tevékenység folyik, ami szennyezi a tavakat. A védelem érdekében megvásároljuk az eladásra szánt földeket és visszagyepesítjük, majd kaszáljuk és legeltetjük. A gyepesítéshez őshonos fajtákból álló fűkeveréket használunk. Évenként egyszer lekaszáljuk, a szénát pedig a természetvédelmi célokból tartott háziállatok takarmányozására fordítjuk. Kaszálás után a területet legeltetjük. A projektterület azon részeit, ahol a tavak vízgyűjtő területe felgazosodott, lekaszáljuk, hogy később legeltetéssel lehessen hasznosítani, s így a csapadékvíz a rövidfüvű legeltetett területekről gyorsan a tómederbe jut.

4.Kezelés

Magas szintű legeltetés

Ez a tevékenység három teljesen különálló részből áll, de az egyes részek összefüggenek, és bármelyik hiányában a tevékenység és az elérni kívánt cél megvalósíthatatlan lesz. Legfontosabb cél a restoráció után a projektterület kezelése, ami – az eddig sikeresen befejezett LIFE projektek eredményein alapulva – csak őshonos háziállatok ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetésével valósítható meg.

1) A természetvédelmi érdekből tartott háziállatok tartási feltételeinek megteremtése

A természetvédelmi érdekből tartott háziállatoknak az állattartási és állatorvosi szabályoknak megfelelően az éjszakai időszakban zárt helyen kell tartózkodniuk, illetve a teleltetést a legelők közelében kell megoldani. Mivel hodályok építésére nincs megfelelő hely a projektterületen, ezért a meglévő állattartó telepek közül kell megvásárolni kettőt. Két ingatlan elegendő helyet biztosít a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület tulajdonában lévő és természetvédelmi célból tartott háziállatok számára.
Ezeket a háziállatokat a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület alkalmazásában álló alkalmazott őrzi, aki csikósként és gulyásként, tradicionális öltözetben lovon tereli, őrzi és itatásra hajtja az állatokat. Ő végzi az ideiglenes villanypásztorok felállítását, áthelyezését és karbantartását is.
A Nagy-sziki szikes tó legmélyebb, a vizet leghosszabb ideig megtartó, és a nagyközönség számára történő bemutatás során leginkább használható részén természetvédelmi célú háziállattartás is indokolt. A természetvédelmi érdekből, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület által tartott háziállatok a vegetációs időszakban főleg a Nagy-sziken a szikes tó legmélyebb pontján, valamint az ezt körülölelő parti zónában, közvetlenül a bemutatóközpont előtti területen fognak legelni. Egy ideiglenes villanypásztor segíti a legeltetést, amely legalább tíz hektárnyi terület bekerítésére alkalmas. Ezt a madarak fészkelési időszakán kívül ott állítjuk fel a Nagy-sziken, ahol a zsióka vagy gyékény elszaporodott. Ezen időszakon kívül a villanypásztor és a mangalicák a Kerek-fenék nevű magántulajdonban levő területen lesznek elhelyezve.
2) A projektterülen tartott háziállatok optimális számának és legeltetési szerkezetének megteremtése

A Hortobágyi Nemzeti Park alakulásakor, az 1970-es évek elején a legeltetett puszta természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek megőrzése számított elsődleges célnak, bár a háziállatok száma már akkorra is jelentősen csökkent a századelőhöz képest.
Elsődlegesen ennek az 1970-es állapotnak a visszaállítása tűnik elfogadhatónak, bár tudomásunk van arról, hogy a Hortobágy térsége tízszer több nitrogént kap a légkörből évente és árasztással vagy talajvízzel százszor töményebb vizet, mint a XX. század elején. Az is köztudott, hogy azóta megalkották az állatok tartását szabályozó állatvédelmi, állategészségügyi törvényeket, valamint a gazdasági érdekek is mást kívánnak ma már, mint 40 évvel ezelőtt. A két hatás szinte kioltja egymást, és átlagosan újra elfogadhatónak tűnik az 1-1,5 számosállat hektáronkénti tartása, hiszen az elnövényesedett szikes tavak medre és vízgyűjtője kezdetben a 1,5 számosállat/hektár sűrűséget is elbírja. Ezt támasztják alá a LIFENAT2002/H/8638 számú hortobágyi projekt eredményei is.
Folyamatos egyeztetések útján próbáljuk megtalálni a gazdálkodók és a természetvédelmi érdekek közötti egyensúlyt, és ennek megfelelően állítjuk be az állatsűrűséget és a bérelt területek felosztását. Ezért a projektidőszak alatt kérjük a Hortobágyi Nemzeti Parktól, hogy a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület bérbekapja a szikes tó számunkra legértékesebb, és egyben legeltetés szempontjából a legértéktelenebb részeket, hogy ott 150 hektáron természetvédelmi célú legeltetést biztosíthasson.
A projekt keretében a természetvédelmi célú háziállattartás megvalósításához a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület 100 őshonos szarvasmarhát, 10 lovat, 10 szamarat, 60 mangalica disznót, 1200 háziludat és 200 racka juhot vásárol.
Emellett a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület terepi munkatársa folyamatos kapcsolatot tart a gazdálkodókkal és legeltetési társulatokkal. Egyezteti a természetvédelmi és gazdasági érdekeket, információval látja el a gazdálkodókat a támogatásokról, piaci lehetőségekről, európai uniós törvényekről, a NATURA-2000-es területeken igényelhető támogatásokról. Javaslatot tesz a bérelt terület biogazdálkodási rendszerbe történő átállítására. Feladata továbbá a lakosság tájékoztatása a legeltetési társulások működéséről és a programhoz való csatlakozási lehetőségekről.
A szikes tavak legértékesebb és legmélyebb pontja közvetlenül Balmazújváros település szélén található, amit a falu szélén vegyes fajtájú háziállatok kezeltek évszázadokon keresztül, amit egy 1920-as madártani szaklap is megemlít. A rendszer megszűnésével azonban a természeti értékek eltűntek vagy jelentősen megfogyatkoztak. A faluszéli legeltetési rend visszaállítása ezért nélkülözhetetlen az értékek hosszú távú megőrzése szempontjából, ez a rendszer viszont beavatkozás és támogatás nélkül nem tud újjáéledni. A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület kialakít egy programot, amely segíthet e rendszer visszaállításában. Közvetlenül a település szélén élők, akiknek a kertje a Hortobágyi Nemzeti Parkkal határos, vehetnek részt elsősorban a programban. Ők vállalják, hogy a program által biztosított négy-tíz juhot reggelenként kiengedik a faluszélre és este saját telkükön elhelyezik őket. A program támogatja az állatok vásárlását is. A program résztvevőinek biztosítani kell az állatok éjszakai elhelyezését, valamint a kiegészítő takarmányt és az esetleges orvosi ellátást. A juhokat – melyeknek legalább 50%-át a program végéig meg kell őrizniük – október végéig kötelesek a területen tartani, az esetleges szaporulattal szabadon rendelkezhetnek. Mindezen feltételeket szerződésben rögzítjük. Napközben az állatok őrzését a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület által alkalmazott személy látja el. Ennek a programnak az irányítását és lebonyolítását teljes mértékben a Balmazújvárosi Nagyszikért Alapítványra bízzuk, ahol egy teljes állásban foglalkoztatott munkatárs dolgozza ki és irányítja ennek a rendszerét. Természetesen azt várjuk a programtól, hogy a programhoz kapcsolódó családok önerőből is állományt fejlesztenek, s így nő a legeltetés intenzitása a projektterületen.

Özönnövények visszaszorítása

A projektidőszak alatt csakis kézi erővel történik az invazív és betelepített növényfajok (neofitonok) kivágása. A Nagy-sziken öthektáros területet borít be a kanadai aranyvessző (Salidago canadensis), amit a vegetációs időszakban szálanként ki kell húzni évenkénti ismétléssel. A teljes projektterületen a nem erdő helyrajzi számon található nem őshonos eredetű cserjéket (becsült számuk 2000 egyed) kivágatjuk. Különösen elterjedt az ezüstfa (Elaeagnus angustifolia). A tapasztalatok alapján ezeket a munkákat a legmelegebb nyári hónapokban kell végezni, és néhány éven keresztül rendszeresen meg kell ismételni, hogy azok teljesen eltűnjenek a területekről. Az ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetés pedig segít a kívánt állapot fenntartásában. A kivágott fákat az öko-centrum téli fűtéséhez használjuk fel.

Illegális hulladék- és építési törmelék-lerakók felszámolása

A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület által a Balmazújvárosi Önkormányzat számára 2006-ban készített megvalósíthatósági tanulmány alapján, illetve az előzetes felmérések szerint jelenleg a projektterületen 400 m3 illegálisan elhelyezett lakossági hulladék van lerakva, amely nem csak esztétikailag rontja a terület természetvédelmi értékét, de a felszíni vizeket is szennyezi. Ennek megszüntetése nem várhat, ezért meghívásos pályáztatással kiválasztunk egy kivitelezőt, aki összegyűjti a hulladékot, és a térségi hulladék-lerakóhelyre szállítja. Az összeszedés, elszállítás, a hulladéklerakási díj a vállalkozót terheli.
Ezen felül önkénteseinkkel évente egyszeri alkalommal összegyűjtjük a kis méretű, egyenként elszórt idegen anyagokat a projektterületről, és az önkormányzattal való összefogással a hulladék-feldogozóba szállíttatjuk.

Természetvédelmi őrszolgálat intenzitásának növelése

A projektterületen új beruházás valósul meg, háziállatok és ingatlanok kerülnek vásárlásra, valamint számtalan információs tábla és megfigyelő les kerül kihelyezésre. Emiatt fokozottabb természetvédelmi őri aktivitásra lesz szükség. A területen növekszik majd a látogatók száma is, így útbaigazításuk, információval való ellátásuk elengedhetetlen lesz, ami szintén fokozott természetvédelmi őri jelenlétet indokol. A Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őre napi rendszerességgel járja majd a projektterületet, folyamatosan kapcsolatot tartva a projekt alkalmazottaival.

5. Bemutatás

Látogatóközpont

Az eredményesebb tájékoztatás céljából a projektterület közvetlen szomszédságában kialakítunk egy bemutatóközpontot és irodát. Innen indul a bemutató úthálózat és a projekt hosszú távú fenntartását szolgáló öko-turisztikai szolgáltatás is. A tájjellegű, természetes anyagokból készült parasztház egyik szobájában kialakított bemutató- és kiállítóteremben rendezzük be a projektről szóló kiállítást. A kiállításhoz fényképeket, posztereket és egy számítógépes interaktív programot használunk fel. A kiállító-terület felén a projektterület természeti értékeinek legjellemzőbb képviselőit mutatjuk be. A kiállítóterem másik felén a projekt legjelentősebb mozzanatait ismertetjük. Az anyagot évenként frissítjük, és a program jelentősebb mérföldköveit bemutatjuk. Külön posztereken ismertetjük a NATURA 2000-es hálózat jelentőségét a természeti értékek megőrzésében és a hagyományos gazdálkodási módok alkalmazásában. Egy másik szobában kap helyet az iroda és programközpont, ahol az alkalmazottak végzik feladataikat, és innen gépjárművek helyett kerékpárral járják be a projektterületet, ezzel is csökkentve a széndioxid-kibocsátását. Az öko-centrumban szakmai vezetés biztosításával előre egyeztetett időpontokban vállaljuk a projekt bemutatását minden korosztály számára, különös figyelmet fordítva a balmazújvárosi lakosokra.
A bemutató úthálózat közvetlenül a bemutatóközpontból indul és szükség szerint ott is végződik. Az úthálózat gyalogos és kerékpáros forgalomra lesz kiépítve, de a már meglévő burkolt utak használatával részben gépkocsival is elérhető. A kerékpárút körbefut majd a Nagy-sziken, és eléri a Magdolna-pusztát is. A pályázat során feljavított úthálózat csak száraz időben lesz használható, de a terület részben bejárható esőben is, a már meglévő burkolt utak használatával. A Nagy-sziken három darab, a Magdolna-pusztában két darab megfigyelő les kerül felállításra. Az öt lesből az idelátogatók megismerhetik a terület legfontosabb tájképi, növénytani, rovartani és madártani értékeit. A látogatók eligazodását információs táblarendszer biztosítja, amely bemutatja a LIFE programot és a NATURA 2000 hálózatot is. A bemutató úthálózat bejárását és a látnivalók felismerését egy kétnyelvű szórólap kiadásával és ingyenes terjesztésével tesszük egyszerűbbé, közérthetőbbé. A szórólapot eljuttatjuk a környék összes szállodájába és információs központjába, valamint felkerül a világhálóra is.

Ökoturisztikai szolgáltatás kiépítése

A program hosszú távú fenntartása – a tervezett állami finaszírozási rendszerek ismeretében – csak az öko-turisztikai szolgáltatások bevételéből valósítható meg. Hosszú távon szükséges a legeltetési rendszerek fenntartása, a vízjárás szabályozása, de nagyon fontos a környezeti nevelés és a bemutató úthálózat folyamatos működtetése is.
A természeti értékeket bemutató öko-túrák minden esetben az öko-centrumból indulnak majd. Az egyórás, meghatározott időpontokban induló gyalogos túra alatt egy képzett vezető segítségével magyar vagy angol nyelven bemutatjuk az öko-centrum kertjében és a hozzá kapcsolódó megfigyelőhelyekről látható természeti értékeket (növény, lepke, kétéltű, madár, táj stb.) és a projekt látható tevékenységeit. Egy háromórás, meghatározott időpontokban induló gyalogos túra alatt egy képzett vezető segítségével magyar vagy angol nyelven bemutatjuk az öko-centrumban és a Nagy-sziken előforduló természeti értékeket. A hatórás, szintén előre meghatározott időpontokban induló kerékpáros túra alatt képzett vezető mutatja be a teljes projektterületen előforduló természeti értékeket. A felsorolt szolgáltatásokhoz biztosítunk családi, diák, nyugdíjas és nagycsoportos kedvezményeket. Igény esetén egynapos mikrobuszos kirándulásokat szervezünk NATURA 2000-es területek és eddigi LIFE-programok megtekintésére. Az öko-centrum látogatása díjmentes lesz. Ezen szolgáltatásainkat egy kis kiadványban mutatjuk be, illetve a program honlapján is közétesszük. A kiadványt eljuttatjuk a térség turisták által leglátogatottabb helyeire.

Kiadványok, publikációk és weboldal

A projekt eredményeinek bemutatása érdekében a TermészetBúvár lapban két alkalommal fotókkal és térképekkel illusztrált cikket jelentetünk meg, valamint évente egy cikket jelentetünk meg a projektről a helyi újságban. Az Aquila madártani szaklapban tudományos cikket jelentetünk meg a program madártani eredményeiről még a projekt zárása előtt, illetve egy színes, fotókkal és térképekkel illusztrált, 25-30 oldalas kiadványt is megjelentetünk a nagyközönség számára. Minden projektben érintettnek elküldünk egy-egy példányt, illetve ingyenesen elérhető lesz a projekt öko-centrumában és a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontjában, Hortobágyon is.
1000 példány 4X4 színű 300-400 oldalas könyvet jelentetünk meg Kárpát-medence szikes tavainak védelméről a Final Report benyújtásáig. A könyv feldolgozza és bemutatja az összes ismeretanyagot a szikes tavakról, egyben a project eredményeit és tapasztalatait is. A könyv eredményei és ajánlásai alapján a társadalom nagyobb figyelmet szentel a szikes tavak védelmére és restorációjára a Kárpát-medence országaiban és az EU más országaiban egyaránt. Ez azért is fontos, mert ezek az egyik legveszélyeztetettebb élőhelyek Európában, de ennek ellenére kevés figyelmet kapnak. Ez a projectnek a legjelentősebb demontrációs eredménye.

6. A projekt irányítása és monitoring

Projektirányítás

A tevékenység elsődleges célja, hogy a project hatékony és időben történő kivitelezésével az összes kitűzött cél megvalósulhasson. A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület Közgyűlése és vezetősége teljes felelősséget vállal a projekt megvalósításáért, valamint pénzügyi és adminisztratív kivitelezéséért. A teljes állású projektvezető Ecsedi Zoltán, aki a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület eredményesen befejezett LIFE projektjét vezette 2002-től 2006-ig, és a jelenlegi projekt kialakításában is jelentős feladatot vállalt. A projektvezető felelős a projekt terjes technikai és pénzügyi megvalósításáért, valamint a munkatársak közötti együttműködés megteremtéséért. További feladata még az Európai Bizottság számára beadandó technikai és pénzügyi jelentések megírása és összeállítása a pályázatban megadott tervezet alapján, valamint az Európai Bizottsággal és a Monitoring Csoporttal való kapcsolattartás. Közvetlen feladata lesz a projekt pénzügyi önrészének a megteremtése is. Ő jelöli ki a potenciális alkalmazottakat, amit a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület vezetősége fogad el véglegesen. A projekt irányítása kezdetben a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület jelenlegi irodájában, Balmazújvároson történik, majd az öko-centrum kialakítása után átköltözik a projektterületre. Itt lesz az összes alkalmazott bázisa, ahol minimum heti egy alkalommal közös találkozón beszélik meg az előttük álló feladatokat.
A projektvezető közvetlen irányítása alá tartozik a terepi munkatárs (Oláh János) és az irodai munkatárs (Szegedi Regina). A terepi munkatárs feladata a tevékenységek terepi irányítása és ellenőrzése, kapcsolattartás a vállalkozókkal, gazdálkodókkal és a projekt partnereivel, monitoring és idegenvezető feladatok ellátása, valamint a jelentésekhez segédanyagok készítése. Az irodai munkatárs feladata a számlák és könyvelési anyagok összegyűjtése, kapcsolattartás a könyvelővel, titkárnői feladatok ellátása, idegen nyelvű levelezés lebonyolítása, jelentések segédanyagainak összeállítása és fordítása, valamint kiadványok és honlap összeállítása és frissítése. A terepi munkatárs közvetlen irányítása alá tartoznak a háziállatokkal foglalkozó munkatársak (Nagy Gyula és Kiss József), akiknek a legfontosabb feladata a saját állatállomány napi gondozása, de alkalomszerűen részt vesznek egyéb terepi munkákban is.

Monitoring

1) Madártani monitoring

A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület eredményesen befejezett LIFE projektjéből is kiderült, hogy a madárvilágban történt változás mutatja legjobban a terület-rehabilitáció hatását. Külön vizsgálatra szorul a fészkelők, valamint az átvonulók és a területen táplálkozók csoportja. A fészkelőket direkt számlálás és territórium térképezéses módszerrel mérjük fel. A terület fészkelési időszakban történő 10-12 alakalommal történő teljes bejárásával rögzítjük a territóriumok számát. Majd a fészkelési időszak végén a terepi bejárásokat rögzítő térképek alapján meghatározzuk a tényleges fészkeléseket és megadjuk fészkelő párok pontos számát. Négy éves adatsor alapján értelmezzük az egyes fajok populációjában bekövetkezett változásokat. A program eredményességét az mutatja, ha a szikes tavakhoz és azok vízgyűjtőjéhez köthető fajok állománya növekszik, majd a program végére tovább növekszik vagy stabilizálódik. A project-terület karakter fészkelő fajainak állomány-változását összehasonlítjuk a hortobágyi más területeken bekövetkezett állományváltozásokkal a program végére, amely adatsorból következtethető, hogy a projekt területen vagy az egész Hortobágyon bekövetkezett változás történt. A vonuló fajok állományváltozásának felmérése szintén fontos a projekt eredményeinek megítélése szempontjából. Heti egy alkalommal a teljes területet bejárva rögzítjük a területen található összes fajt. Számolásos és becsléses módszerrel megállapítjuk a példányszámokat. Az évek végén az adatokat összehasonlítjuk más hortobágyi területeken összegyűjtött adatokkal. Minden hónap közepén szintén felvesszük az adatokat, amely illeszkedik az országos, és egyben a világ vízimadár szinkronszámlásához. Így az adatsorok elemzésével meg tudjuk állapítani a terület magyar és nemzetközi szerepét az a különböző fajok esetében a felvett adatok alapján.

2) Növénytársulások monitoringja

A szikes tavak jól azonosíthatóak speciális növénytársulásaik alapján. Kiterjedésük növekedését és életképes működésüket ezen növénytársulások vizsgálatával kitűnően nyomon követhetjük. A változások megítélése érdekében vizsgáljuk a kiterjedését a Kontinentális sziki szukkulens és egyéves tófenék-vegetáció osztályának (Thero-Suaedetea), ahova a Kontinentális szukkulens sziki vegetáció (Camphorosmo-Salicornietalia) és Egyéves szikes tófenék- és iszapnövényzet (Crypsidetalia aculeatae) rendek tartoznak, illetve a Törpekákás iszaptársulások (Isoeto-nanojuncetea) osztályából a Törpekákások (Nanocyperetalia) rendet.
Meghatározzuk az alább felsorolt társulásokat tartalmazó rendek kiterjedését GPS és Palmtop műszerek segítségével, majd térinformatikai szoftverek felhasználásával térképen jelöljük ezeket a rendeket, és egy táblázatban meghatározzuk kiterjedésük nagyságát négyzetméterben is. Minden év vegetációs időszakában készítünk egy-egy térképet. A felvett adatsorok és térképek alapján elemezzük a projekttevékenységek sikerét a speciális növénytársulások függvényében.