Madárvédelem

Az 1996-ban beindított program keretében a déli pusztákon 20-30 hektár lucerna és 30-50 hektár repce telepítéséhez ingyenesen biztosítjuk a vetőmagot a gazdálkodóknak, hogy a vetés az általunk javasolt túzokos élőhelyen történjen, továbbá a művelést és a betakarítást szigorú szabályok mellett, a túzok élettevékenységének figyelembe vételével végezzék el. Gyakorlatilag a hortobágyi túzok-populáció nagy része a HTE által finanszírozott repceföldeken telelt át az utóbbi években. Az igazán kemény teleken a repceföldekről történő hó eltakarításról és további táplálék (káposztalevél) kihelyezésével is segítjük a túzokokat.

Kiemelten foglalkozunk a kis lilik helyzetével, hiszen a megmaradt európai populáció jelentős hányada tartózkodik a Hortobágyon az őszi gyülekezés során. 1993-tól minden évben felmérjük pontos hortobágyi állományát (jelenleg kb. 60 példány), amely eleinte két jelentősebb gyülekezőhelyen csoportosult (Hortobágy-Halastó, Virágoskúti-halastó), de a Dinnyés-mocsár létrehozása óta ezen a területen is rendszeresen időznek a nálunk tartózkodó madarak. A kis lilik táplálékában jelentős mennyiségben szerepelnek a frissen sarjadó szikes pusztai füvek hajtásai, ezért 1996-ban egy 10-15 hektáros árasztást készítettünk a faj számára Cserepes-pusztán, majd 1999-ben létrehoztuk a Dinnyés-lapos élőhely-rehabilitációt a védett területen belül, hogy a madarak ne repüljenek ki a vadászati tilalom alá nem eső területrészekre táplálkozni. Minden évben jelentésekben számolunk be a kutatási eredményekről, nemzetközi kapcsolatokat tartunk fenn a faj védelmével foglalkozó más szakemberekkel és tájékoztató anyaggal látjuk el a környező vadásztársaságokat az esetleges lelövési problémák megelőzésére.

2001-ig Darassán, majd 2002-től a Hortobágy faluban (Körszín) állandó kiállítással hívjuk fel a figyelmet a ragadozómadarak védelmének fontosságára, ahol a látogatóknak ismeretterjesztő előadásokat is tartunk. Télen főleg réti sas etetését végezzük, és Darassán létrehoztunk egy egész évben működő etetőállomást is a nagyobb testű ragadozók számára. Mesterséges fészkeket, fészekelő ládákat, fészekkosarakat (kék vércse) és odúkat helyezünk ki sasoknak, kerecsensólyomnak és vércséknek, a veszélyeztetett fészkek őrzését pedig megszervezzük.

A csíkosfejű nádiposzáta hazánkban csak a Hortobágyon fészkel, különösen a Nagyiváni- és Kunmadarasi-pusztákon. A nemzeti park védett területei és árasztásai hosszú távú védelmet és megfelelő költőhelyet biztosítanak a lassan gyarapodó állománynak. Tagságunk újabb költőhelyet talált a Borsósi-réten, és minden évben ellenőrzi a potenciális fészkelőhelyeket, ahol minden emberi beavatkozást (legeltetés, kaszálás) korlátozni kell.

A fogyatkozó természetes fészkelő üregek és fészkek ellensúlyozására kezdtük meg odú és láda programunkat. Egyesületünk leginkább a kék vércse, vörös vércse, szalakóta és az erdei fülesbagoly számára helyez ki ládákat, odúkat. 2002-ben és 2003-ban összesen több mint 350 odú kihelyezésével segítettük e ritkuló fészkelőink életlehetőségeit. A 2002-es kísérleti évben kihelyezett ládákban, odúkban sikeresen költöttek a kék vércsék (Péteri-erdő).