A projekt feladatai

A) Elsődleges részfeladat a jelenleg fennálló lecsapolás felszámolása, amely biztosítja a helyben képződött csapadék megtartását. Az ősi természetes vízjárást tanulmányozva kiderült, hogy a helyben képződött csapadék minden évben kiegészült távolabbi vízgyűjtőn képződött csapadékvízzel, amit főleg a Kadarcs folyó és a Magdolna-ér szállított a vizes élőhelyekbe, amelyek többlet vize természetes ereken átfolyt egymásba. Ennek a két vízszállító rendszernek a restorációjával megteremtjük a feltételét az ősi vízjárás visszaállítására, figyelembe véve az azóta szerzett jogokat. Ennek a vízrendszernek működtetésével ki tudjuk kiküszöbölni a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékoszlásból eredő problémákat. A sérült vizes élőhelyeket visszaalakítjuk természetes formájukba, és egy elkerülő csatorna segítségével összekapcsoljuk az elszakadt vizes élőhelyeket a fő vízrendszerrel. Mindezt az intézkedés sorozatot egy munkacsomagba rendeztük a projektben: Mcs2: Természetes vízjárásrendszer és vízgyűjtő rehabilitációja és kezelése.

1. térkép: A térképen pirossal jelöltük a felszámolandó csatornákat és műtárgyakat, kékkel pedig az újonnan kialakítandó zsilipeket és vízfolyásokat.

B) Mivel kb. 80 éve vízhiányban vannak a vizes élőhelyeink, ezért fontos minden talajvíz túlfogyasztás megakadályozása, felszámolása. Legjobb gyakorlatokat használva a vizes élőhelyek medreiből és közvetlen vízgyűjtőjükről kivágjuk a problémás fákat és bokrokat, a mocsári növényzetet pedig tiprató legeltetés használatával felszámoljuk, és visszaállítjuk az eredeti növénytársulás szerkezetet a vizes élőhely medreiben. Mindezt az intézkedéssorozatot egy másik munkacsomagba rendeztük a projektben: Mcs3: Problémát okozó fajok kezelése.

2. térkép: Barna színnel jelöltük a kivágásra szánt problémás fák és bokrok területét.
3. térkép: Sárgával jelöltük azokat a foltokat, ahol „tiprató” legeltetéssel szüntetjük meg a mocsári növényzetet, amely túlfogyasztja a szikes sekély vizeket.

C) A harmadik munkacsomagba rendezett intézkedéssel a talajszerkezetet befolyásoljuk, ahogyan ez az ősi vízjárás idejében történt és kialakult. A szikes vizes élőhelyek medrében egy tömörödött, növényzetszegény vízzáró réteget képzünk, a löszpusztai (6250* — Síksági pannon löszgyepek) vízgyűjtőket pedig egy lazább talajszerkezetű, és egy növényzet dús szerkezettel akadályozzuk meg a bemosódást és ezzel a medrek feltöltődését. Ennek érdekében a fontos élőhelyeken a területen gazdálkodók segítségével a tradicionális legeltetést felváltjuk eredményre vezetőbb szezonális alkalmazkodó legeltetésre: Mcs4: Optimalizált legeltetési rendszerek működtetése gazdálkodókkal.