Vizes élőhelyek
Vizes élőhelyek kialakítása, védelme és kezelése
Egyesületünk megalakulása óta az egyik legfontosabb programunk a hortobágyi vizes élőhelyek újraélesztése, rekonstrukciója valamint természetvédelmi szempontú kezelése és fenntartása. Fő célunk a degradált, csatornázott és sok helyen rizstelepekké alakított mocsárrétek és ürmös-szikes puszták visszaállítása, és a kubikgödrök, libanevelők és libatartással tönkretett legelők megmentése. Ezeket az elpusztított, tönkretett élőhelyeket természetvédelmi szempontból értékes vizes élőhelyekké alakítjuk, ahol lehetőséget biztosítunk az élővilág bemutatására és megismerésére is.Elsőként a Karácsonyfoki-tavat hoztuk létre 1995-ben. Egy megvásárolt rizstelep helyén egy tízhektáros szikes tavi jellegű területet alakítottunk ki, főleg a gulipánok fészkelési igényei szerint, és további 50 hektáron hoztunk létre változatos vizes élőhelyet bíbicek, godák és piroslábú cankók számára.
Tavasszal több ezer partimadár és réce keresi fel a tavakat, ahol a közönséges fajok mellett ritkaságok is előfordultak már, mint a kis lilik, zöldszárnyú réce, nagy sárszalonka, terekcankó és citrombillegető.
1999-2000-ben a Karácsonyfoki-tavat tovább bővítettük, amely során a szikes tavi jellegű élőhelyek nagyságát további hét hektárral növeltük, illetve háziállatok legeltetésével biztosítottuk a terület hosszú távú fenntarthatóságát. 2001-től a terület kezelését átvette a Hortobágy Közalapítvány. Valószínűleg egy ősi tiszai folyómederből alakult ki a Kis-Jusztus mocsárrét, amelyet újraélesztettünk (140 ha), egy tízhektáros részen pedig szikes tavi jellegű terület kialakítását végeztük el 1995-ben.
1997-ben újabb beavatkozással javítottuk a madarak fészkeléséhez szükséges feltételeket. A területen bíbicek, piroslábú cankók, godák, gulipánok és küszvágó csérek fészkelnek. A megfigyelőlesből pedig partimadarak és vadrécék átvonulását figyelhetjük meg, illetve nyár végén jellegzetesen ezer feletti nagyságban gyülekeznek a fiókás nyári lúd családok a szikes tóban.
2000 óta őshonos mangalica sertéseket is tartunk a mocsárban természetvédelmi kezelés céljából és 2003 tavaszán egy megfigyelő lest is építettünk a területre a látogató vendégek számára. 1996-ban tovább folytattuk a vizes élőhelyek kialakítását, amikor a Kis-Szegben egy felhagyott kacsanevelő-tavat töltöttünk fel újra vízzel, amely 20 hektáros vizes élőhely a száraz északi pusztában főleg átvonulóhelyként és a környék halastavain fészkelő vízimadarak táplálkozóhelyeként, illetve nyári gyülekezőhelyeként működik. Azóta folyamatosan a kezelési terveknek megfelelően, változóan tavasszal vagy ősszel árasztjuk a tavat és a környező pusztát is. Egyes években (1997, 1999) jelentős, 5 000 példányt meghaladó daru éjszakázás is kialakul az őszi árasztásokat követően.
Szintén 1996-ban képeztünk ki egy szikes tavi élőhelyet a Nagysziken, egy félbehagyott kubikgödör láncolatból, ahonnan a záródó ezüstfa bokrost eltávolítottuk, és helyükön fészkelőszigeteket létesítettünk.
A következő évben a mesterségesen elárasztott tóban, rendkívüli sűrűségben fészkeltek a bíbicek, piroslábú cankók, godák és gulipánok, de a területen közben megszűnt a legeltetés, amely nélkül a madárvilág nem tudott fennmaradni. Jelenleg a tó eredeti arculatát létrehozó legeltetési struktúra visszaállításának megszervezésén dolgozunk.
1998-ban kezdtük el azt a nagyméretű (100 hektár) vizes élőhely-rehabilitációt, amely során az észak- hortobágyi Dinnyés-mocsarat ébresztettük fel újra hosszú álmából. Az őszi árasztások az átvonuló darvaknak és a globálisan veszélyeztetett kis liliknek nyújt kedvező táplálkozó és pihenő helyet 1998 óta folyamatosan. A nálunk átvonuló kis lilikek szinte egyetlen állandó pusztai tartózkodási helyévé vált a rehabilitált legelőtó jellegű mocsár. A darvak változó mennyiségben használják nappali pihenőhelyül és éjszakázó helyként a mocsarat.
1997-től kezdve további vizes élőhelyek kialakításának terveit is elkészítettük. A Vadvíz Alapítvánnyal közösen kivitelezési tervet készítettünk a Vókonyai-tó vizes élőhely megvalósítására (200 hektár), amelyet pályázati forrás hiánya miatt kivitelezni akkor nem sikerült. Az árvizek és árasztások több ezer pár madárnak nyújtanak fészkelőhelyet, amelyek az aszályos években valószínűleg csak az élőhely-rekonstrukciókon és kreációkon találnak hasonlóan megfelelő fészkelőhelyeket. 2002-ben a tó létrehozására és a környező rizskazetta rendszer teljes megszüntetésére valamint a helyi gazdálkodók bevonásával a megfelelő szintű legeltetés visszaállására nyertünk egy LIFE pályázatot. A projekt 2002 júliusában kezdődött és 2006 júliusáig tartott, összesen 829 534 eurós költségvetéssel.
Tehát a meglévő és tervezett vizes élőhelyek nagysága eléri majd az 550 hektárt, amelynek fenntartása és kezelése nem kis munkát jelent a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület tagságának. A tagság részt vállalhat a vonuló és fészkelő fajok felmérésében, a megfigyelő lesek és vízszabályzó műtárgyak karbantartásában, mesterséges fészkelőszigetek növényzetének visszaszorításában és új szigetek kialakításában. Továbbá a tagok korlátlan lehetőséget kapnak a kezelésünkben levő területek látogatására és ott megfigyelések, illetve esetlegesen kutatások végzésére.
1997-től kezdve további vizes élőhelyek kialakításának terveit is elkészítettük. A Vadvíz Alapítvánnyal közösen kivitelezési tervet készítettünk a Vókonyai-tó vizes élőhely megvalósítására (200 hektár), amelyet pályázati forrás hiánya miatt kivitelezni akkor nem sikerült. Az árvizek és árasztások több ezer pár madárnak nyújtanak fészkelőhelyet, amelyek az aszályos években valószínűleg csak az élőhely-rekonstrukciókon és kreációkon találnak hasonlóan megfelelő fészkelőhelyeket. 2002-ben a tó létrehozására és a környező rizskazetta rendszer teljes megszüntetésére valamint a helyi gazdálkodók bevonásával a megfelelő szintű legeltetés visszaállására nyertünk egy LIFE pályázatot. A projekt 2002 júliusában kezdődött és 2006 júliusáig tartott, összesen 829 534 eurós költségvetéssel.
Tehát a meglévő és tervezett vizes élőhelyek nagysága eléri majd az 550 hektárt, amelynek fenntartása és kezelése nem kis munkát jelent a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület tagságának. A tagság részt vállalhat a vonuló és fészkelő fajok felmérésében, a megfigyelő lesek és vízszabályzó műtárgyak karbantartásában, mesterséges fészkelőszigetek növényzetének visszaszorításában és új szigetek kialakításában. Továbbá a tagok korlátlan lehetőséget kapnak a kezelésünkben levő területek látogatására és ott megfigyelések, illetve esetlegesen kutatások végzésére.