Hírek
Sikeresen befejeződött a 2009. január 1-jén indult szikes tavi élőhely-rehabilitációs projektünk. 2014. május 21-én elküldtük a záró jelentésünket az Európai Bizottságnak, amivel befejeztük ezt a hosszú és nehéz projektet. Természetesen az élőhely-védelmi munka nem állt le, hiszen a hosszú távú fenntartás érdekében tovább folytatjuk az ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetést és a természetes csapadékvíz visszatartását és kormányzását.
Röviden ismertetjük, hogy mit tettünk 5 év alatt:
Vízjárás
Nyolc zsilip és több új híd beépítésével, négy kilométer hosszúságú új csatorna és árok kiásásával, öt kilométernyi új töltés megépítésével és 17 kilométer hosszúságú régi csatorna, árok és töltés felszámolásával a vízügyi beruházást a tervnek megfelelően valósítottuk meg 2009 és 2013 között. A sok tízezer köbméter föld megmozgatásával járó beruházás elsősorban a település védelmét, másodsorban pedig a legelők természetes csapadékellátottságát és a természeti értékek védelmét szolgálja.
Buldózerek dolgoznak a Magdolna-ér átalakításán (Fotó: Oláh János).
Balmazújvárosi övárok, amely elkülöníti a 'szennyezett' és 'tiszta' vizet, valamint megvédi a víztől a várost (Fotó: Oláh János).
Zsilip az átalakított Magdolna-éren (Fotó: Oláh János).
Legeltetés
A helyi gazdálkodók segítségével – akiket ösztönöztünk is az állattartásra – a Világháborúk előtti állapotnak megfelelő mértékben legeltettük le a gyepet a balmazújvárosi Nagy-sziken, Kerek-fenéken és a Magdolna-pusztában.
A vegyesen legeltetett őshonos háziállatok nagyon fontosak az élőhely fenntartásban (Fotó: Oláh János).
Bemutatás
Információs táblákkal ellátott megfigyelőhelyeket alakítottunk ki a Sziki tónál, a Kerek-fenéken és a Debreceni út 139. számú ingatlanon, ahol egy kiadó vendégszoba is várja az idelátogató turistákat.
A bemutató épület és megfigyelőhely madártávlatból (Fotó: Oláh János).
Szebbé tett táj
A szikes (tavi) tájat szétszabdaló csatornák, gátak és hidak felszámolásával, a betondarabok és kommunális hulladék felszedésével, az ide telepített idegen fajú bokrok és fák kivágásával, a régi partvonal helyreállításával és a nádasok, gyékényesek lelegeltetésével visszaállítottuk az ősi tájképet. Olyan lett, mint régen volt: vadvizes, legeltetett rónaság, az Alföld egyik természeti gyöngyszeme.
Sziksó kiválás a tómederben (Fotó: Ecsedi Zoltán).
Kiknek hozott hasznot a projekt:
Madarak
A szikes tavi élőhelyet kedvelő jellegzetes fészkelő madárfajok (gólyatöcs, gulipán) és a földön fészkelő rövid füvet igénylő partimadarak száma is egyértelműen növekedett intézkedéseink hatására.
Pirolsábú cankó a projekt területen (Fotó: Szilágyi Attila).
Növények
A szikes tavakra jellemző növényekkel borított területek nagysága szintén növekedett a projekt eredményeképpen. Olyan növények tartoznak ide, amelyek szeretik és eltűrik a sós talajadottságokat, és a háziállatok taposását.
A henye kunkor amely egyben a bemutató házunk névadója is: 'kunkor henyélő' (Fotó: Oláh János).
Emberek
Közel 300 millió forinttal bíztuk meg a helyi és a régióban tevékenykedő gazdákat, kis- és középvállalkozókat a projekthez kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére, valamint termékeket és háziállatokat vásároltunk tőlük. Néhány – helyi szinten – nehezen értékesíthető ingatlant is megvásároltunk tisztességes áron, ahol természetvédelmi célú gazdálkodást és bemutatást valósítunk meg. Az államnak ÁFA és egyéb illetékek formájában több mint 50 millió forintot fizettünk be.
Növényzet gépi visszaszorítása a Nagy-sziken (Fotó: Oláh János).
A projekt eredményeiről bővebben olvashatnak a hamarosan a weboldalunkra feltöltött Eredmények/Elért eredmények fül alatt, valamint az Ecolody and Management of Soda Pans in the Carpatian Basin című könyvben, amit hamarosan megvásárolhatnak a weboldalunkon keresztül is.
Gulipán naplementében (Fotó: Oláh János).
2013 július 1-jén újra megkezdődtek a földmunkák a projekt területen! A Nagy-sziken jelenleg a várost övező Balmazújvárosi övárok kialakítása folytatódik teljes erővel. Ezzel párhuzamosan a Magdolna-pusztán elkezdődött a szikes pusztát lecsapoló árkok és csatornák betemetése.
A balmazújvárosi övárok kialakítása folytatódik 2013-ban (Fotó: Oláh János)
Elkezdődötta Magdolna-pusztát átszelő lecsapoló csatornák betemetése (Fotó: Oláh János)
Szomorú hír az év utolsó napjaiban, hogy a Magdolna-puszán december 21-én elpusztulva találtuk a területen már több hónapja itt tartózkodó öreg parlagi sast. Mérgezésre vagy lövésre utaló nyomokat nem találtunk, elképzelhető, hogy végelgyengülésbe pusztult el a sas. A tetemhez kihívtuk a területen illetékes természetvédelmi őrt, aki terepszemle után a madarat begyűjtötte. A vizsgálat eredményeit majd csak januárba n tudjuk meg.
Elpusztult öreg parlagi sas a projekt területen 2012 decemberében (Fotó: Oláh János)
Elpusztult öreg parlagi sas a projekt területen 2012 decemberében (Fotó: Oláh János)
Elkezdődött a régi (már használaton kívüli) szeméttelep rekultivációja a Magdolna-pusztán! A Hortobágyi Nemzeti Parkban elhelyezkedő tájseb felszámolására létrejött programban a LIFE+ keretében elkészített HTE ajánlásokat is beépítették a munkálatokba. Az összes szemét elszállításra kerül a válogatás után, így a füves puszta néhány év múlva visszahódíthatja az egykori szeméthegy helyét. Ez volt az egyetlen megnyugtató megoldás, egy világörökségi nemzeti parkban elhelyezkedő szeméttelep felszámolására.
Elkezdődött a szeméttelep rekultivációja (Fotó: Oláh János)
Szortírozás és válogatás után az összes szemét elszállításra kerül majd (Fotó: Oláh János)
A LIFE+ program keretében megépült négy vízkormányzó műtárgy novemberben, de a pusztai vizeket lecsapoló csatornák eltüntetésére már csak 2013-ban kerül sor. A műtárgyakat a HTE fogja kezelni és karbantartani, a cél pedig kizárólagosan a pusztai vizek visszatartása és az esetleges természetvédelmi célú árasztás lesz.
Az egyik vízkormányzó műtárgy a Magdolna-pusztán (Foto: Oláh János)
Az egyik vízkormányzó műtárgy a Magdolna-pusztán (Foto: Oláh János)
Az egyik vízkormányzó műtárgy a Magdolna-pusztán (Foto: Oláh János)
A földmunkák 2012 július 20 óta lankadatlanul zajlanak a Nagy-sziken. A rendkívül száraz időjárási miatt szinte megállás nélkül dolgoznak gépek és az előrehaladás már jelentős. Szeptember folyamán sikerült teljesen természeti közelivé alakítani a Magdolna-eret. A közel 3,5 kilométeres egykori csatorna meder, lapos kifutó medrű mélyedéssé alakítása befejeződött. Októberre elejére elkészült a Magdolna-ér Nagy-sziket lezáró fő zsilipe is. Jelenleg legnagyob hangsúly a Balmazújvárosi övárok kialakításán van. Ha munkálatok ilyen ütemben zajlanak, akkor a Nagy-szik területén 2012-ben akár be is fejeződhet a program föld-munka része.
A Magdolna-ér rehabilitáció után 2012 októberében (Fotó: Oláh János)
Az eredeti tómeder mesterséges partvonalának kialakításán dolgozó munkagépek (Fotó: Oláh János)
A Magdolna-ér Nagy-sziki részének lezáró műtárgya (zsilipe), kialakítás közben 2012 szeptemberében (Fotó: Oláh János)
A Magdolna-ér Nagy-sziki részének lezáró műtárgya (zsilipe) elkészült 2012 októberére (Fotó: Oláh János)
A balmazújvárosi övárok kialakítása 2012 októberében (Fotó: Oláh János)
A Nagy-szik 'madártávlatból' 2012 októberében. A Magdolna-ér rehabilitációja befejeződött (Fotó: Tihanyi Gábor)
2012 július 20-án megkezdődtek a földmunkák a Nagy-sziken, majd augusztus hónapban végig folytatódtak is. Napról napra több munkagép végzi a feladatokat. Legnagyobb hangsúlyt a Magdolna-ér természetközelivé alakításának munkálatai kapták ebben a hónapban. A közel 3,5 kilométeres egykori csatorna meder, lapos kifutó medrű mélyedéssé alakítása folyamatosan zajlik. Ha az időjárási viszonyok is kedveznek, és a munkálatok folytatódhatnak szeptemberben is, akkor reményeink szerint az idei évben elkészül ez a kiemelten fontos élőhelyrehabilitáció. A Balmazújvárosi övárok kialakítása is elkezdődött és az első zsilip is megépült a Magdolna-ér legelején, ahol a Nagy-szik irányába elindul a csatorna.
A Magdolna-ér természeti közelivé alakítása (Fotó:Oláh János)
A Magdolna-ér természeti közelivé alakítása (Fotó:Oláh János)
A Magdolna-ér természeti közelivé alakítása (Fotó:Oláh János)
2012 július végén két napos konzultáción és tapasztalat cserén vett részt a Life+ csapat a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A KNP egy szikes tavi Life+ pályázat beadására készül, amelyben a Böddi-szék maradványainak a megőrzését céloznák meg. Egykor a Kárpát-medence második legnagyobb méretű szikes tava volt (a szegedi Fehér-tó volt a legnagyobb), de az 1990-es évek elején egyik részéből halastó rendszert alakítottak ki. A megmaradt rész még így is a 10 ökológiailag legjobb állapotú szikes tó közé tartozik jelenleg a Kárpát-medencében (derül ki a szikes tavak ökológiai helyzetét feldolgzó könyvből, melyet 2013-ban jelentet meg a HTE a Life+ pályázat zárásaknént), ezért a megőrzése kiemelt jelentőségű feladat a KNP részére! Reméljük a tapasztalatcsere segít majd a pályázat elkészítésében és e rendkívüli terület megőrzésében és kezelésében.
Szikes tavi konzultáció a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársával (2012 július, fotó: Oláh János).
A kiszáradt Böddi-szék medre 2012 júliusában (Fotó: Oláh János).
2012 július 20-án megkezdődtek a földmunkák a Nagy-sziken! Elérkezett a pillanat, amikor elindult a program legfontosabb lépése, a tényleges szikes tavi rehabilitáció. A munkák ezután folyamatosan zajlanak, reméljük a következő hónapokban az időjárás is kegyes lesz a LIFE+ programhoz. Az első időszakban a Nagy-sziken történnek a munkák, majd ha itt minden elkészült, akkor a Magdolna-puszta következik. A fészkelési időszak teljesen lezajlott, a munkálatok pedig folyamatos felügyelet alatt zajlanak (amelyben a nemzeti park munkatársai is részt vesznek).
Munkagép a Nagy-sziken, elindult a szikes tavi rehabilitáció (Fotó: Oláh János)
A Szikes tavak védelme a Kárpát-medencében című könyv kézirata alapján csak két fészkelő madárfaj tartozik a természetes szikes tavi indikátor fajok közé: a gulipán (Recurvirostra avosetta) és a széki lile (Charadrius alexandrinus). A balmazújvárosi Nagy-szik jellegzetessége is az volt a többi hortobágyi területhez képest, hogy itt tartott ki állandó fészkelőként ez a két faj az 1980-1990-es években. A gulipán 1996-ban fészkelt utoljára, a széki lile pedig 1994-ig költött a kubiktavak kopár környezetében, igaz, 2000-ben még volt egy fészkelési kísérlete a fajnak a terület déli szélén. Ezt követően még vonuláskor sem láttunk széki lilét a Nagy-sziken a LIFE+ projekt kezdetéig.
A LIFE+ program támogatásából felfejlesztett háziállatlétszám legeltetésének, dúrásának és taposásának köszönhetően a szódás jelleg erősödött a projektterületen, és ezzel párhuzamosan csökkent a növényzet általi borítottsága, különösen a kubiktavak környezetében. Külön hírekben erről már többször is beszámoltunk.
A karakter madárfajok azonnali betelepedéssel, illetve megjelenéssel reagáltak a pozitív változásra. Ebben az évben több, mint harminc pár gulipán kezdett fészkelésbe, és még most is fiókáikat vezetgető családokat lehet megfigyelni a területen. Tizenhat év után újra itt fészkelnek az ökológiai magas szintű legeltetésnek köszönhetően, hiszen a földmunkák még csak idén nyáron kezdődnek, amivel tovább növeljük a Nagy-szik szikes tavi jellegét. Még ettől is nagyobb szenzáció, hogy június 9-én megjelent egy tojó széki lile is: tizenkét év után újra megnézte magának a területet, ami biztató jel a következő tavaszra nézve. Ezek máris olyan eredmények, ami alapján szélesebb körben való elterjesztésre javasoljuk az itt alkalmazott előkezelés-kezelés sorrendű természetvédelmi célú legeltetési rendszerünket.
Széki lile tojó (Fotó: Oláh János)
Gulipán (Fotó: Juhász Tibor)
Gulipán (Fotó: Szilágyi Attila)
2012 májusában a HTE kettős helyszínen ünnepelte a LIFE program 20 éves fennállását! A Budapesti rendezvényen filmet vetített a Nagy-Vókonya LIFE (LIFENAT02/H/8638) programról és sikereiről. Emellett e jelenleg is futó LIFE program (LIFENAT07/H/000324) segítségével megépült új látogató központ hivatalos megnyitójára is ezen a napon került sor egy rendezvény keretében. A vendégfogadás menta teával és 'hamuban sült pogácsával' kezdődött, majd Dr. Aradi Csaba - az egyesület elnöke és a Hortobágyi Nemzeti Park egykori igazgatója - tartott beszédet az összegyúlt érdeklődőknek.
Dr. Aradi Csaba a HTE elnöke (Fotó: Oláh János)
Ezután Ecsedi Zoltán a program vezetője mutatta be a programot egy előadáson, valamint az ehhez kapcsolódó új kiállítást is megnyitotta. Ez a kiállítás a program elmúlt 3 évéről, eredményeiről és céljairól ad képes bemutatót. Ezt tradícionális pörkölt ebéd követte a jelenlévő vendégeknek. Az előadások és beszédek után (és közben) folyamatosan lehetett megfigyelni a rekonstrukciós munkák eredményei képpen fészkelő madarakat különféle állványos távcsövek segítségével is. Közel 20 év után 2012-ben újra költenek a gulipánok a Nagy-sziki tóban, és egyből rekord mennyiségben (30 pár). Az első sikeresen kikelt fiókákat is lehetett látni!
HTE önkéntes a megnyitó rendezvényen (Fotó: Oláh János)
Menta tea, hamuban sült pogácsa és madármegfigyelés (Fotó: Oláh János)
A kiállítás megnyitó (Fotó: Oláh János)
A jövő természetvédői....(Fotó: Oláh János)