Hírek

Megépült az első megfigyelő torony a Life+ program keretében a Kerek-fenéken. A 8 felnőttet vagy 12 gyereket befogadni képes megfigyelő helyről jól megtekinthető a a balmazújváros melletti kicsiny szikes tó, melynek a rekonstrukciója a program egyik feladata. Már 2009-ben elkezdődött a terület ökológiailag magas szintű legeltetése, a tó egy részén őshonos mangalica disznókat tartunk az egyik programpartnerrel közösen.

Az újonnan felállított megfigyelő torony. Fotó: Oláh János

2010-ben majndem teljesen sikerült megvásárolni a Kerek-femék szikes tavat és emiatt már a vízvisszatartásban és a legeltetésben is jelentős eredményeket sikerült elérni, amely biztosítja a fészkelő madaraknak a kívánatos élőhelyet.

Mangalica disznók a Kerek-fenékben, előtérben gólyatöcsökkel. Foto: Oláh János

A szikes tavon könnyen megfigyelhetők különféle gémfélék (kanalasgém, nagy kócsag, kis kócsag) és partimadarak (gólyatöcs, bíbic, piroslábú cankó). A megfigyelést könnyíti az újonnan állított megfigyelő torony.

2010 április 23 és 25 között a Hortobágy természetvédelmi Egyesület részt vett az első Pannonian Birdexperience rendezvényen a Fertőzugban, Illmitzben. Több ezer látogató fordult meg a talkálkozón és sokan megtekintették a HTE standját is.

A "szikes taviak felmérése" poszter a HTE standján. Fotó: Oláh János

Itt posztereken mutattuk be a legújabb Life+ projektet, különös tekintettel a Kárpát-medence szikes tavainak felmérésével kapcsolatos részére a programnak. A rendezvényen a két egyesületi alkalmazott és három önkéntes vett részt. A nemzetközi hallgatóság érdeklődéssel fogadta mind a Life+ programról szóló információkat, mind a Hortobágy jelentőségét taglaló posztereket.

Látogatók a HTE standnál. A Tokaji aszú és a bio mangalica-szürkemarha szalámi is nagy népszerűségnek örvendett. Fotók: Oláh János

A rendezvény előtt és után bejártuk a fertőzugi szikes tavak jelentős részét is, amely a Kárpát-medence megmaradt szikes tavainak közel 30% teszi ki. A széki lile és a gulipán jelentős állománya költ ezeken a tavakon.

Szikes tópart a Fertőzugban 2010 áprilisában. Fotó: Oláh János

A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2010. február 2-án hozott határozata értelmében elfogadta az egyesületünk által benyújtott előzetes környezeti vizsgálatot, és nyilatkozta, hogy a tervezett beruházás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. A határozat kézhezvétele után elindítottuk az engedélyes vízügyi és rehabilitációs terv készítését, ami egy újabb közelítő lépés lesz a nagy-sziki szikes tó feltámasztásához.

Sókiválás a Nagy-sziki tóban (Fotó: Oláh János)

Hím széki lile, amely 1993-ba fészkelt utóljára a Nagy-sziken (Fotó: Szimuly György).

Sókivirágzás a tóparton (Fotó: Ecsedi Zoltán).

A Life+ projekt fotó galéria elindult. Az érdeklődök több galériában is megtekinthetik a programmal kapcsolatos képeket! Terveink szerint e galéria folymatosan bővül majd a projekt előrehaladtával. Jelenleg a Kárpát-medence szikes tavait, a projekt területet és madarait bemutató galériákban nő a képek száma.

Kérjük tekintse meg a galériáinkat: http://www.hortobagyte.hu/lifeplus_fenykepek.php?hu

Kiszáradt szikes tó meder (Kelemen-szék, 2009 szeptember).

Vihar előtt a Nagy-sziken (2009 június).

Nádi sármány az egyik leggyakoribb madár a projekt területen a 2009-es madártani monitoring szerint (Magdolna-puszta, 2009 február).

2009-ben elkezdődött a heti rendszerességű monitoring munka, az átvonuló madárfajok változásainak a regisztrálására. A heti madártani monitoring és a területen történt egyéb madártani megfigyelések eredményeképpen 194 madárfajt észleltünk 2009-ben a projekt területen ( a valaha megfigyelt 265-ből).

A tüzesfejű királyka szórványos átvonuló a projekt területen (Fotó: Oláh János)

Kiemelt jelentőségű volt, hogy az ökológiai magas szintű legelés hatására már néhány alkalommal a szuperindikátor fajok is megjelentek: vörösnyakú lúd 5 alkalommal összesen 67 példány; kis lilik 1 alkalommal összesen 12 példány; fakó rétihéja 3 alkalommal összesen 3 példány; parlagi sas 2 alkalommal összesen 3 példány; székicsér 1 alkalommal összesen 2 példány; sarkantyús sármány 1 alkalommal összesen 1 példány.

A territórium térképezéssel megtörtént a projekt területen fészkelő vízimadár fajok felmérése is, melynek eredményeit az alábbi táblázat ismerteti. Ebben az évben a szuperindikátor fészkelő fajok közül (széki lile, székicsér stb.) semmi nem fészkelt a projekt területen.

Gulipánnász a projekt területen (Fotó: Oláh János)

A teljes fészkelő vízimadár állomány (pár) a projekt terület három különböző egységében 2009-ben

A projekt egyik legfontosabb tevékenységének (D. 5. akció) a fő célja a térségben található unikális szódás szikes tavak (sodic pan) ökológiai és természetvédelmi állapotának áttekintése, valamint erre alapozva kezelési, rehabilitációs és rekonstrukciós irányelvek kidolgozása a degradálódott területekre. A program eredményeit 2012-ben egy szakmai-ismeretterjesztő könyvben foglaljuk majd össze.

Az egyik legérintetlenebbül megmaradt szikes tó, a szabadszállási Zab-szék

Fotó: Ecsedi Zoltán

2009-ben áttekintettük a rendelkezésre álló adatokat és ismereteket, valamint felvettük a kapcsolatot az érintett szakmai és kezelő intézményekkel, valamint civil szervezetekkel. Az előkészítést követően megkezdtük a terepi felméréseket. A 2009. év során a felkeresett 200 potenciális hajdani élő szikes tó közül több mint 120 különböző állapotú (élő és rekonstrukcióval még megmenthető) tavon végeztük el a helyszíni adatfelvételeket, amelyek különféle földrajzi, hidrológiai, biológiai és ökológiai alapadatokat jelentenek. Egyidejűleg megkezdtük a kezelési, hasznosítási, védettségi és turisztikai adatok begyűjtését is. A felmért területek közül jelen állapotukban 93 terület éri el minden tekintetben a természetes szikes (szódás) tavakra előzetesen felállított minimális ökológiai kritériumrendszert, amely az alábbi:
• Legalább időszakos nyílt vízfelület,
• A szalinitás (sótartalom) éves átlaga minimum 1,5 g/liter,
• A nátrium és hidrogén-karbonát jelentős aránya (minimum 25 egyenérték %),
• Indikátor élőlények jelenléte.

Az egyik legérintetlenebbül megmaradt szikes tó, a szabadszállási Zab-szék

Fotó: Ecsedi Zoltán

A felmért területek közül 30 szikes tavon vízkémia vizsgálatokat is végeztünk. A nátrium- hidrogén-karbonátos szikes alaptípus elsősorban az Alföldre jellemző, de a különböző ion-összetételű altípusok területi eloszlása meglehetősen változatos. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy ökológiai szempontból a tavak vizsgált meghatározó fizikai és kémiai tulajdonságai (zavarosság, oldott színes szerves anyagok, stb.) alapján további egyéb szempontok szerinti csoportosítások (pl. fehér, fekete vizű tavak, stb.) is indokoltak lesznek.
A felmért 93 darab jó, illetve elfogadható ökológiai állapotú jellegzetes és természetes szikes tavak elterjedését a Kárpát-medencében a mellékelt térkép szemlélteti.
A tavak földrajzi eloszlását az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Ország Tájegység Szikes tavak száma
Ausztria Fertőzug 31
Magyarország Mezőföld 6
Magyarország Duna-Tisza köze 31
Magyarország Tiszántúl 16
Szerbia Vajdaság 9
Összesen: 93

Az eddigiekben felmért szikes tavak becsült összes kiterjedése 3600-3800 hektár.

Augusztus hónapban megérkeztek a Life+ projekt keretein belül vásárolt magyar szürke marhák Tarpáról. Összesen 38 példány érkezett a Nagy-szikre és el is kezdték a legelést a projekt területen (fotók : Oláh János).

A hónap végén a Veres Péter Általános Művelődési Központ,a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző kft, és az Újvárosi szürkemarha tartó gazdág szervezésében került megrendezésre Balmazújvárosban az Európa Éléstára nevű program (Magyar Szürke nap). Hatalmas volt az érdeklődés és a rendezvényen a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület is részt vett, a Life+ projektet népszerűsítette és magyar szürke húsból készítette pörköltet a látigatóknak...

A legnagyobb hungaricumnak számító Magyar Szürke volt az esemény középpontja és sokféle programmal várták az érdeklődőket. Volt kézműves foglalkozás a gyerekeknek,könyvbemutató Scheffer Erzsébet jóvoltából, fotókiállítás Radisics Milán fotóiból,amiken természetesen a Magyar Szürke volt látható.A nap egyik fénypontja az ökörfogat felvonulás és bikabemutató volt.

A késő estig tartó Magyar Szürke nap fényes bizonyítéka volt annak, hogy igenis érdekli az embereket az ami magyar és tradícionális!

A Life+ területen 2009-ben megkezdtük az háziállatlétszám emelését, hogy az ökológiailag kívánatos magas szintű legeltetést sikerüljön elérnünk minél hamarabb. Ez nagyon fontos a projekt területen fészkelő madárfajok szempontjából (fotók: Oláh János).

A Life+ projekt keretében az egyesület megvásárolt 38 magyar szürke marhát, melyek augusztus 13-án érkeztek meg. Emellett 108 rackajuhot, 5 szamarat, 2 lovat, 34 mangalica disznót és 200 libát is vásároltunk 2009-ben.

A Nagy-sziken legelő állatok száma 2009-ben (egyszerre a területen legelő legmagasabb  állatlétszám megadva):

szarvasmarha: 360 vegyes korcsoportban

juh: 864 vegyes korcsoportban

ló: 16

szamár:5

mangalica: 21

liba: 200

A Kerek-fenéken legelő állatok száma 2009-ben (egyszerre a területen legelő legmagasabb állatlétszám megadva):

szarvasmarha: 140

disznó: 95 (34 mangalica)

A Magdolna-pusztán legelő állatok száma 2009-ben (egyszerre a területen legelő legmagasabb állatlétszám megadva):

szarvasmarha: 710

juh:1000

A folyamatos madártani monitoring eredménye, hogy közel 170 fajt sikerült 2009. júliusig megfigyelni a projektterületen, annak ellenére, hogy rendkívül aszályos év van, és az időszakos vízállások szinte teljesen hiányoznak június eleje óta. Legnagyobb meglepetésre július 11-én 2 öreg székicsér (Glareola pratincola) ereszkedett be a Nagy-szikre, néhány percig a rackanyáj felett vadásztak, majd déli irányba távoztak (Nagy Gyula megfigyelése).Valószínűleg szintén a szárazság eredményeképpen 300-400 példányra becsült sisakos sáska (Acrida hungarica) állományt találtunk a Nagy-sziken (lásd fényképek). Ez a Hortobágyon nem annyira elterjedt faj endemikus a Kárpát-medencében.A szikes tó legmélyebb részein a magas szintű legeltetésnek, és különösen a házi ludak hatásának köszönhetően több helyen is újból szép állományban nő a henye kunkor (Heliotropium supinum) (lásd a fényképeken). Ez a növényfaj a projektterület specialitása, bár idén a régebbi LIFE projektterületünkön a Nagy-Vókonya pusztán is előkerült a társulás alkotó fajával, a henye vasfűvel (Verbena supina) együtt.

Fényképek (felülről lefelé): sisakos sáska 1 és 2 (Nagy Gyula), henye kunkor és henye vasfű (ifj Oláh János)

2009 áprilisában elkezdődött a kárpát-medencei szikes tavak ökológiai és természeti állapotának felvételezése. Ennek érdekében a hazai szikeseket kutató szakemberek segítségével elkészítettünk egy felmérőlapot, amit kitöltünk minden egyes szikes tóra minimum egy felkeresés alkalmával, és a helyi szakemberekkel konzultálva. Az adatok feldolgozása után kiderül, hogy a főleg az Alföldön, Vajdaságban és a Fertő-zugban található szikes tavak milyen ökológiai állapotban vannak, és ezek ismeretében milyen természetvédelmi tevékenységgel védhetők meg leggyorsabban és leghatékonyabban. A közel kétszáz darab szikes tó közül néhány tíz bejárása után már kiderült, hogy sajnos - ahogyan ezt előre gondoltuk - nagyon rossz természeti állapotban vannak. A legfőbb károsító hatások közül a csatornákkal történő szándékos lecsapolás és a talajvíz drasztikus süllyedése (ez főleg a kiskunsági deflációs tavakat érinti) a legjelentősebb. A fényképen egy apró, deflációs eredetű, zavaros vizű szikes tó látható; ez maradt meg csak a hajdani Péteri-tóból, hiszen a terület nagyobbik hányadát már régen halastóvá alakították. A fényképet Ecsedi Zoltán készítette.