AKCIÓ: C.4:

Szikes tavak és vízgyűjtőjük ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetése

Az akció célja, hogy a terület szikes tavi jellege javuljon, amit kezdetben csak legelőtó átmenettel lehet biztosítani.

 

 

  
Fényképek: Az ökológiailag magas szintű legeltetés elérése nagyon fontos feladat egy ’pihenő’ szikes tó felélesztésében. Felső: Nagy-szik tanya az egyesületi házi állatok tartásának a központja;
Jobb alsó: mobil villanypásztor állítása a Kerek-fenéken önkéntesekkel;
Bal alsó: mangalica disznó a villanypásztorban (Fotók: Oláh János).

 

2009-ben: Márciusra elkészültek a mobil villanypásztor rendszereink, melyekkel az állatok mozgatása a megfelelő helyre könnyebbé vált. A tavaszi időszakban a mobil villanypásztor a Kerek-fenéken, az őszi időszaktól a Nagy-sziken lett elhelyezve. Áprilisban megvásároltunk egy 1259 négyzetméteren elterülő tanyát a Nagy-sziken, amely az egyesületi állattok tartásának a központjává vált. Az ökológiailag magas szintű legeltetés mielőbbi elérése érdekében házi állatokat vásároltunk és más állattartókat is beszerveztük a területre. Az alábbi táblázatból jó látszik, hogy szignifikánsan emelkedett az egy hektárra eső legelő számos állatok száma a projekt területen 2008-hoz képest (projekt megkezdése előtti időszak).

 

 

 

2010-ben: A rendkívül csapadékos időjárás miatt drasztikusan csökkent a legeltethető területek nagysága, ezért ebben az évben nem növeltük látványosan a háziállatok számát. A kopár foltok fenntartásában nagyon hasznosnak bizonyultak a szamarak, ezért további 11 szamarat vásároltunk. Szükséges volt egy szürke marha bika beszerzése is, illetve a terveknek megfelelően vásároltunk 200 házi ludat is. Szinte minden házi állat fajtát nehézségek árán lehetett csak legeltetni az állandóan vizes környezetben (gyakori heves esők), ezért elhullások is előfordultak, különösen a szaporulatokban. Bár a háziállatok száma nem emelkedett számottevően a teljes projektterületen, de a használható legelőterületek csökkenésével mégis nőtt a legeltetés szintje, és ezzel együtt a kopár szódás foltok kiterjedése (lásd itt).

 

Fénykép: A szamarak igen hasznosnak bizonyultak a kopár foltok fenntartásában (Fotó: Oláh János)

 

2010. év tavaszán A Balmazújvárosi Nagyszikért Alapítvány partnerszervezet megbízott egy elismert szakembert az állattartási kedv fellendítését szorgalmazó gyakorlati és elméleti elemeket egyaránt tartalmazó tanulmány megírására.

 

 

Fénykép: Legelő racka juhok a Nagy-sziken (Fotó: Oláh János)

 

2011-ben: Novemberre sikerült elérni a programban kitűzött ökológiailag magas szintű legeltetési szintet, ami ezen akció sikerét jelenti. A halophyta növény társulások és a kopár szikes foltok kiterjedése, valamint a vonuló és fészkelő vízi madarak megnövekedett mennyisége mind a kívánt pozitív változásokat jelzik az egykor elpusztított szikes tó életében. A vízkémiai eredmények is a definíció szerint meghatározott szikes tó kategóriába esnek. A program keretein belül a Nagy-szik mindenképpen egy magasabb természetvédelmi szintre emelkedett 2011 novemberére a kezdeti degradált állapothoz képest.

 

Fénykép: Légi felvétel a Nagy-sziken 2011 áprilisában, melyen jól láthatók a kialakult fehér, kopár szikes foltok. Ezek kialakulása részben az ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetésnek köszönhető (Fotó: Oláh János).

 

A Balmazújvárosi Nagyszikért Alapítvány partner szervezet elindította az őshonos racka juh adomány programot, amellyel a tradicionális állattartási kedvet és a racka juhok mennyiségét kívánja ösztönözni a program területén. Összesen 110 racka anyajuh került beszerzésre és kiosztásra a helyi emberek között, és ennek keretében 10 családnak jutott az állatokból. A szerződések szerint a racka juhok szaporulatát megtarthatják a gazdák, de a program területén kell legeltetni őket a vegetációs időszakban. Négy állattartó ember interjút adott a 2012-ben megjelenő 20 éves a Life Program című kiadványhoz.

 

 

Fénykép: A Life+ program keretében megvásárolt Magyar szürke marhák 2011 novemberében (Fotó: Oláh János)

 

2012-ben: Az akció tervezett célját, azaz a projekt céljaként megfogalmazott ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetést már 2011-ben 100%-osan elértük. Ezt a kívánatos ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetést egész 2012-ben is sikerült fenntartani. 2012 áprilisában megvásároltunk újabb 21 magyar szürke szarvasmarhát és a teljes állatállományt EU-szabvány szerint tartottuk (elektromos kerítés vagy pásztor, téli takarmány, állatorvosi felügyelet, regisztráció, stb.)

 

 

 

2013: 2011-ben már elértük az ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetést.2012-ben és 2013-ban végig fenntartottuk ezt a legeltetési szintet. A következőkben összesítve adjuk meg az akcióban elvégzett feladatokat és elért eredményeket. 
Haszonállat vásárlás (Lenti táblázat foglalja össze)
A projekt által finanszírozott összes állat folyamatosan a projekt terültén tartózkodott.

 

Táblázat: A program során vásárolt haszonállatok száma 2009-től 2013-ig.

 

1. Gondnokság- helyi farmerek bevonása a projekt állatok tartásába

2010 tavaszán a BNA megbízott egy szakembert egy olyan tanulmány elkészítésére, amely tartalmazza azon gyakorlati és elméleti részleteket, melyek a helyi lakosokat ösztönözik állattartásra. Ezen tanulmány alapján be is vontunk helyi gazdálkodókat a projekt állatok tartásába. Kerek-fenéken Koroknai Zoltán tartott mangalicákat, és szerződése szerint megtarthatta a szaporulatot. Az BNA partner 2011-ben indította el a racka juh adomány rendszert. A projekt során 110 racka juhot vásároltunk és bérbeadtuk a helyieknek. A szerződések megengedték, hogy a gazdálkodók megtarthassák a szaporulatot, azonban azokat a projekt terülten kellett legeltetniük.

 

2. Haszonállat tartásához szükséges technikai eszközök megvásárlása

 A tervezettek alapján 2009 áprillisában megvásárlásra került a nagy-sziki tanya (022/4)és az az állattartás központja lett a projekt idejére. A tanya felújításra került, mely magába foglalta a szamarak és szürkemarhák téli szállásának renoválását is.

 

Tervezett mobil (1700m) és ideiglenes (10 ha lett bekerítve) villanypásztor került megvásárlára. 2010.02.08-án egy lovas kocsit is vásároltunk.

 

Fénykép: Ideiglenes villanypásztorban tartott mangalicák előkezelik a területet.

 

3. EU-s szabványnak megfelelő haszonállat tartásának biztosítása

Két balmazújvárosi gulyás lett felvéveteljes munkaidőben a projekt állatok gondozására a projekt időszak kezdetétől. Az összes regisztrációs adó, állatorvosi ellátás, téli takarmány és kis értékű fogyóeszköz az állatállomány tartását szolgálja és a C.4 Akcióhoz tartozik. A megnövekedett létszámú állatállomány téli tartása megkívánta egy traktor bérlését (alvállakozó) is, mivel a lovaskocsi egyszerűen nem volt elég az állatokkal való napi munkálatok elvégézésére.

 

4. Nem a projektből vásárolt állatok projektterületen történő bevonása

Az ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetés elérésének érdekében a projekt keretén belül vásárolt állatok mellé helyi gazdálkodókat is meg kellett győzni arról, hogy ők is a projektterületen tartsák állataikat. Például ennek a HTE által irányított koordinációs munkának eredménye képpen került a Magdolna-puszta északnyugati részére egy új szürkemarha gulya (150 egyed). Ez a konkrét terület egyáltalán nem volt legeltetve az elmúlt 20 évben. A HTE szakmai tanácsokkal segítette a HNPI-t a földhaszonbérleti pályázatok során bérbeadandó területek (csak a projektterületen) új határainak kialakításában is. Az egyedüli cél az volt, hogy a projektterületen maximalizáljuk és fenntartsuk a legelő állatok számát.