     |
HírekSzikes tavi konzultáció a Fertő-zugban
2010. augusztus 10-12 között a projektvezetés szakmai konzultációt folytatott az Action D.5. akció kivitelezésével megbízott vállalkozóval együtt a Nationalpark Neusiedler See - Seewinkel menedzsmentjével és a helyi WWF alkalmazottaival. A konzultáció kitért a Fertő-zug szikes tavainak ökológiai állapotára, a legeltetéssel elért eredményekre, a jelenlegi kezelési és védelmi tevékenységekre, valamint az újonnan készített osztrák szikes tó rekonstrukciós LIFE+ projekt problémáira és megoldási javaslataira.
Konzultáció a nemzeti park munkatársával (Fotó: Oláh János)
Három nap alatt a helyi szakemberek segítségével bejártuk az összes élő és néhány elpusztult szikes tavat is. Legnagyobb madártani eredménynek az számított, hogy az itteni szikes tavakon 750 gulipán gyülekezett, amely kiemelkedő mennyiség. Valószínűleg a hazai szikes tavak magas vízszintje miatt szorultak a gulipánok a Fertő-zugba.
A gulipánok szokatlanul nagy számban gyülekeznek 2010 nyarán a Fertő-zug szikes tavain (Fotó: Oláh János)
Fiatal gólyatöcs a Fertő-zugban (Fotó: Oláh János)
A csapadékos tavasz és nyár ellenére a szikes tavak jelentős része száradó félben volt a Fertő-zugban, ellentétben a hazai szikes tavakkal, melyek jelentős részében most még nagyobb vízállás van, mint tavasszal.
Leszáradó szikes tavak a Fertő-zugban 2010 augusztusában (Fotó: Oláh János) Sok ezer vízimadár a Nagy-sziken
2010-ben a csapadék viszonyok következtében ismét elárasztódott a Nagy-szik. Ez az esemény 5-7 évente megismétlődik, amikor a Tisza és a Hortobágy-Berettyó vízszintje magas, árvízközeli állapotot mutat. Ilyenkor a Magdolna-ér visszadúzzad és magas vízállás alakul ki a Nagy-sziken. A projekt keretében fenntartott és megszervezett ökológiai magas szintű legeltetés párosulva ezzel az időszakos vízálással fantasztikusan gazdag madárvilágot teremtett a Nagy-szikre 2010 Júniusától e hír (augusztus) íródásának időpontjáig.
Nagy-szik a levegőből (legfelül) közvetlenül az eláradás után (Fotó: Szilágyi Attila). Mangalica disznó a víz alatt táplálkozik,de néha felemelkedik levegőért és fújtat mint a 'bálna' (bal). A fehér gólyáknak is ideális táplálkozó terület a Nagy-szik 2010-ben (jobb) (Fotók: Oláh János).
Rekord mennyiségű gólyatöcs fordult elő (max. 311 pld) és a Hortobágy más területein kirepült szerkő családok is nagy számban gyülekeztek a Nagy-sziken. Fehérszárnyú szerkőből július közepén 1200 példányt is számoltunk, majd augusztusra inkább a fattyúszerkők száma növekedett (max. 350 példány) meg.
Gólyatöcsök (legfelül), fiatal fehérszárnyú szerkő a villanypásztor tartón üldögélve (középen) és reptében (Fotók: Oláh János).
Soha nem látott mennyiségű gém lepte el a leszáradó vizeket, 340 nagy kócsag, 160 bakcsó, 30 kis kócsag, 30 vörösgém, 40 szürkegém és 25 kanalasgém rendszeresen látogatja táplálkozás céljából a területet. Még a hazánkban ritka pásztorgém két példánya is feltűnt és időzött a területen.
Nagy kócsag csapat a Nagy-sziken (Fotó: Oláh János)
A gólyatöcsökön kívűl más partimadarak is magas számban mutatkoznak, a számukra is igen kedvező táplálkozó területen. Réti cankóból 800 példányt is számoltunk az elárasztott réten, de százával időztek a pajzsoscankók és megjelentek tavi cankók is.
Réti cankó (Fotó: Oláh János)
Ez a magas vízállás még sok késői fészkelő madárnak is kedvezett, vöcskök, kacsák, szárcsák kezdtek június közepén fészkelésb, de megtelepedett több pár pettyes vízicsibe és néhány pár fattyúszerkő is. Emelett többszáz réce is menedéket keresett az elöntésen, böjti récéből 180 példányos csapat is volt.
Repülő böjti réce csapat, háttérben az egyik balmazújvárosi templomtoronnyal (Fotó: Oláh János). Mocsári növényzet visszaszorítása kaszálással
2010-ben a rendkívül csapadékos időjárás miatt nem száradtak ki az időszakos vízállások a Nagy-sziken, sőt nyáron magasabb volt a vízszint, mint a tavaszi időszakban. Néhol méteres víz borította a szikes tómeder legmélyebb részeit, ahol látványosan megerősödött a mocsári növényzet (nád, gyékény, tavi káka, zsióka), és amit így nem tudtunk kilegeltetni semmilyen háziállattal sem. Mélyebb vizekben használatos módszer a növényzet visszaszorítására a vízalatti kikaszálás. Ennek ismeretében a szikes tómeder legmélyebb pontján, egy 7 hektáros területen a sekélyebb részeken önkéntesek bevonásával kézi kaszálással, a mélyebb részeken pedig egy speciálisan átalakított nádvágógéppel vágtuk ki a növényzetet.
A mélyebb víz alatti kaszálláshoz a nádvágásra használt gépet használtuk (Fotó: Oláh János).
A sekélyebb részeken önkéntesek kaszálták a növényzetet (Fotó: Ecsedi Zoltán). Szintén önkéntesek segítségével néhány hektárról kihordtuk a levágott növényzetet a partra. A levágott növényzetet is önkéntesek gyűjtötték a parton, így nyílt vízfelületet létrehozva a madarakank (Fotó: Oláh János). A felszabadult nyílt vízfelületet rögtön birtokba vették a madarak (vöcskök, récék, sirályok), és remélhetőleg még a tavaszi fészkelési időszakban is növénymentes marad.
Fiatal fattyúszerkők (bal oldalon) és fiatal fehérszárnyú szerkő (jobb oldalon éppen leszáll) előszeretettel időznek a nyílt vizű tó partján és a levágott növényzeten (Fotó: Oláh János) Felépült az első megfigyelő torony!
Megépült az első megfigyelő torony a Life+ program keretében a Kerek-fenéken. A 8 felnőttet vagy 12 gyereket befogadni képes megfigyelő helyről jól megtekinthető a a balmazújváros melletti kicsiny szikes tó, melynek a rekonstrukciója a program egyik feladata. Már 2009-ben elkezdődött a terület ökológiailag magas szintű legeltetése, a tó egy részén őshonos mangalica disznókat tartunk az egyik programpartnerrel közösen.
Az újonnan felállított megfigyelő torony. Fotó: Oláh János
2010-ben majndem teljesen sikerült megvásárolni a Kerek-femék szikes tavat és emiatt már a vízvisszatartásban és a legeltetésben is jelentős eredményeket sikerült elérni, amely biztosítja a fészkelő madaraknak a kívánatos élőhelyet.
Mangalica disznók a Kerek-fenékben, előtérben gólyatöcsökkel. Foto: Oláh János
A szikes tavon könnyen megfigyelhetők különféle gémfélék (kanalasgém, nagy kócsag, kis kócsag) és partimadarak (gólyatöcs, bíbic, piroslábú cankó). A megfigyelést könnyíti az újonnan állított megfigyelő torony. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület a Pannonian Birdexperiencen
2010 április 23 és 25 között a Hortobágy természetvédelmi Egyesület részt vett az első Pannonian Birdexperience rendezvényen a Fertőzugban, Illmitzben. Több ezer látogató fordult meg a talkálkozón és sokan megtekintették a HTE standját is.
A "szikes taviak felmérése" poszter a HTE standján. Fotó: Oláh János
Itt posztereken mutattuk be a legújabb Life+ projektet, különös tekintettel a Kárpát-medence szikes tavainak felmérésével kapcsolatos részére a programnak. A rendezvényen a két egyesületi alkalmazott és három önkéntes vett részt. A nemzetközi hallgatóság érdeklődéssel fogadta mind a Life+ programról szóló információkat, mind a Hortobágy jelentőségét taglaló posztereket.
Látogatók a HTE standnál. A Tokaji aszú és a bio mangalica-szürkemarha szalámi is nagy népszerűségnek örvendett. Fotók: Oláh János
A rendezvény előtt és után bejártuk a fertőzugi szikes tavak jelentős részét is, amely a Kárpát-medence megmaradt szikes tavainak közel 30% teszi ki. A széki lile és a gulipán jelentős állománya költ ezeken a tavakon.
Szikes tópart a Fertőzugban 2010 áprilisában. Fotó: Oláh János Első hatósági zöld lámpa a szikes tavi rehabilitáció előtt
A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2010. február 2-án hozott határozata értelmében elfogadta az egyesületünk által benyújtott előzetes környezeti vizsgálatot, és nyilatkozta, hogy a tervezett beruházás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. A határozat kézhezvétele után elindítottuk az engedélyes vízügyi és rehabilitációs terv készítését, ami egy újabb közelítő lépés lesz a nagy-sziki szikes tó feltámasztásához.
Sókiválás a Nagy-sziki tóban (Fotó: Oláh János)
Hím széki lile, amely 1993-ba fészkelt utóljára a Nagy-sziken (Fotó: Szimuly György).
Sókivirágzás a tóparton (Fotó: Ecsedi Zoltán). Működik a kép-galéria
A Life+ projekt fotó galéria elindult. Az érdeklődök több galériában is megtekinthetik a programmal kapcsolatos képeket! Terveink szerint e galéria folymatosan bővül majd a projekt előrehaladtával. Jelenleg a Kárpát-medence szikes tavait, a projekt területet és madarait bemutató galériákban nő a képek száma. Kérjük tekintse meg a galériáinkat: http://www.hortobagyte.hu/lifeplus_fenykepek.php?hu
Kiszáradt szikes tó meder (Kelemen-szék, 2009 szeptember).
Vihar előtt a Nagy-sziken (2009 június).
Nádi sármány az egyik leggyakoribb madár a projekt területen a 2009-es madártani monitoring szerint (Magdolna-puszta, 2009 február). 2009-es madártani monitoring eredményei a projekt területen
2009-ben elkezdődött a heti rendszerességű monitoring munka, az átvonuló madárfajok változásainak a regisztrálására. A heti madártani monitoring és a területen történt egyéb madártani megfigyelések eredményeképpen 194 madárfajt észleltünk 2009-ben a projekt területen ( a valaha megfigyelt 265-ből).
A tüzesfejű királyka szórványos átvonuló a projekt területen (Fotó: Oláh János)
Kiemelt jelentőségű volt, hogy az ökológiai magas szintű legelés hatására már néhány alkalommal a szuperindikátor fajok is megjelentek: vörösnyakú lúd 5 alkalommal összesen 67 példány; kis lilik 1 alkalommal összesen 12 példány; fakó rétihéja 3 alkalommal összesen 3 példány; parlagi sas 2 alkalommal összesen 3 példány; székicsér 1 alkalommal összesen 2 példány; sarkantyús sármány 1 alkalommal összesen 1 példány. A territórium térképezéssel megtörtént a projekt területen fészkelő vízimadár fajok felmérése is, melynek eredményeit az alábbi táblázat ismerteti. Ebben az évben a szuperindikátor fészkelő fajok közül (széki lile, székicsér stb.) semmi nem fészkelt a projekt területen.
Gulipánnász a projekt területen (Fotó: Oláh János)
A szikes tavak többsége felmérésre került a Kárpát-medencében
A projekt egyik legfontosabb tevékenységének (D. 5. akció) a fő célja a térségben található unikális szódás szikes tavak (sodic pan) ökológiai és természetvédelmi állapotának áttekintése, valamint erre alapozva kezelési, rehabilitációs és rekonstrukciós irányelvek kidolgozása a degradálódott területekre. A program eredményeit 2012-ben egy szakmai-ismeretterjesztő könyvben foglaljuk majd össze.
Az egyik legérintetlenebbül megmaradt szikes tó, a szabadszállási Zab-szék Fotó: Ecsedi Zoltán
2009-ben áttekintettük a rendelkezésre álló adatokat és ismereteket, valamint felvettük a kapcsolatot az érintett szakmai és kezelő intézményekkel, valamint civil szervezetekkel. Az előkészítést követően megkezdtük a terepi felméréseket. A 2009. év során a felkeresett 200 potenciális hajdani élő szikes tó közül több mint 120 különböző állapotú (élő és rekonstrukcióval még megmenthető) tavon végeztük el a helyszíni adatfelvételeket, amelyek különféle földrajzi, hidrológiai, biológiai és ökológiai alapadatokat jelentenek. Egyidejűleg megkezdtük a kezelési, hasznosítási, védettségi és turisztikai adatok begyűjtését is. A felmért területek közül jelen állapotukban 93 terület éri el minden tekintetben a természetes szikes (szódás) tavakra előzetesen felállított minimális ökológiai kritériumrendszert, amely az alábbi:
Az egyik legérintetlenebbül megmaradt szikes tó, a szabadszállási Zab-szék Fotó: Ecsedi Zoltán
A felmért területek közül 30 szikes tavon vízkémia vizsgálatokat is végeztünk. A nátrium- hidrogén-karbonátos szikes alaptípus elsősorban az Alföldre jellemző, de a különböző ion-összetételű altípusok területi eloszlása meglehetősen változatos. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy ökológiai szempontból a tavak vizsgált meghatározó fizikai és kémiai tulajdonságai (zavarosság, oldott színes szerves anyagok, stb.) alapján további egyéb szempontok szerinti csoportosítások (pl. fehér, fekete vizű tavak, stb.) is indokoltak lesznek. Az eddigiekben felmért szikes tavak becsült összes kiterjedése 3600-3800 hektár.
Augusztus a magyar szürke marhákról szólt
Augusztus hónapban megérkeztek a Life+ projekt keretein belül vásárolt magyar szürke marhák Tarpáról. Összesen 38 példány érkezett a Nagy-szikre és el is kezdték a legelést a projekt területen (fotók : Oláh János).
A hónap végén a Veres Péter Általános Művelődési Központ,a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző kft, és az Újvárosi szürkemarha tartó gazdág szervezésében került megrendezésre Balmazújvárosban az Európa Éléstára nevű program (Magyar Szürke nap). Hatalmas volt az érdeklődés és a rendezvényen a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület is részt vett, a Life+ projektet népszerűsítette és magyar szürke húsból készítette pörköltet a látigatóknak...
A legnagyobb hungaricumnak számító Magyar Szürke volt az esemény középpontja és sokféle programmal várták az érdeklődőket. Volt kézműves foglalkozás a gyerekeknek,könyvbemutató Scheffer Erzsébet jóvoltából, fotókiállítás Radisics Milán fotóiból,amiken természetesen a Magyar Szürke volt látható.A nap egyik fénypontja az ökörfogat felvonulás és bikabemutató volt.
A késő estig tartó Magyar Szürke nap fényes bizonyítéka volt annak, hogy igenis érdekli az embereket az ami magyar és tradícionális!
|
