Hírek

Sikeresen befejeződött a 2009. január 1-jén indult szikes tavi élőhely-rehabilitációs projektünk. 2014. május 21-én elküldtük a záró jelentésünket az Európai Bizottságnak, amivel befejeztük ezt a hosszú és nehéz projektet. Természetesen az élőhely-védelmi munka nem állt le, hiszen a hosszú távú fenntartás érdekében tovább folytatjuk az ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetést és a természetes csapadékvíz visszatartását és kormányzását.

Röviden ismertetjük, hogy mit tettünk 5 év alatt:

Vízjárás

Nyolc zsilip és több új híd beépítésével, négy kilométer hosszúságú új csatorna és árok kiásásával, öt kilométernyi új töltés megépítésével és 17 kilométer hosszúságú régi csatorna, árok és töltés felszámolásával a vízügyi beruházást a tervnek megfelelően valósítottuk meg 2009 és 2013 között. A sok tízezer köbméter föld megmozgatásával járó beruházás elsősorban a település védelmét, másodsorban pedig a legelők természetes csapadékellátottságát és a természeti értékek védelmét szolgálja.

Buldózerek dolgoznak a Magdolna-ér átalakításán  (Fotó: Oláh János).

Balmazújvárosi övárok, amely elkülöníti a 'szennyezett' és 'tiszta' vizet, valamint megvédi a víztől a várost (Fotó: Oláh János).

Zsilip az átalakított Magdolna-éren (Fotó: Oláh János).

Legeltetés

A helyi gazdálkodók segítségével – akiket ösztönöztünk is az állattartásra – a Világháborúk előtti állapotnak megfelelő mértékben legeltettük le a gyepet a balmazújvárosi Nagy-sziken, Kerek-fenéken és a Magdolna-pusztában.

A vegyesen legeltetett őshonos háziállatok nagyon fontosak az élőhely fenntartásban (Fotó: Oláh János).

Bemutatás

Információs táblákkal ellátott megfigyelőhelyeket alakítottunk ki a Sziki tónál, a Kerek-fenéken és a Debreceni út 139. számú ingatlanon, ahol egy kiadó vendégszoba is várja az idelátogató turistákat.

A bemutató épület és megfigyelőhely madártávlatból (Fotó: Oláh János).

Szebbé tett táj

A szikes (tavi) tájat szétszabdaló csatornák, gátak és hidak felszámolásával, a betondarabok és kommunális hulladék felszedésével, az ide telepített idegen fajú bokrok és fák kivágásával, a régi partvonal helyreállításával és a nádasok, gyékényesek lelegeltetésével visszaállítottuk az ősi tájképet. Olyan lett, mint régen volt: vadvizes, legeltetett rónaság, az Alföld egyik természeti gyöngyszeme.

Sziksó kiválás a tómederben (Fotó: Ecsedi Zoltán).

Kiknek hozott hasznot a projekt:

Madarak

A szikes tavi élőhelyet kedvelő jellegzetes fészkelő madárfajok (gólyatöcs, gulipán) és a földön fészkelő rövid füvet igénylő partimadarak száma is egyértelműen növekedett intézkedéseink hatására.

Pirolsábú cankó a projekt területen (Fotó: Szilágyi Attila).

Növények

A szikes tavakra jellemző növényekkel borított területek nagysága szintén növekedett a projekt eredményeképpen. Olyan növények tartoznak ide, amelyek szeretik és eltűrik a sós talajadottságokat, és a háziállatok taposását.

A henye kunkor amely egyben a bemutató házunk névadója is: 'kunkor henyélő' (Fotó: Oláh János).

Emberek

Közel 300 millió forinttal bíztuk meg a helyi és a régióban tevékenykedő gazdákat, kis- és középvállalkozókat a projekthez kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére, valamint termékeket és háziállatokat vásároltunk tőlük. Néhány – helyi szinten – nehezen értékesíthető ingatlant is megvásároltunk tisztességes áron, ahol természetvédelmi célú gazdálkodást és bemutatást valósítunk meg. Az államnak ÁFA és egyéb illetékek formájában több mint 50 millió forintot fizettünk be.

Növényzet gépi visszaszorítása a Nagy-sziken (Fotó: Oláh János).

A projekt eredményeiről bővebben olvashatnak a hamarosan a weboldalunkra feltöltött Eredmények/Elért eredmények fül alatt, valamint az Ecolody and Management of Soda Pans in the Carpatian Basin című könyvben, amit hamarosan megvásárolhatnak a weboldalunkon keresztül is.

Gulipán naplementében (Fotó: Oláh János).

2013 július 1-jén újra megkezdődtek a földmunkák a projekt területen! A Nagy-sziken jelenleg a várost övező Balmazújvárosi övárok kialakítása folytatódik teljes erővel. Ezzel párhuzamosan a Magdolna-pusztán elkezdődött a szikes pusztát lecsapoló árkok és csatornák betemetése.

A balmazújvárosi övárok kialakítása folytatódik 2013-ban (Fotó: Oláh János)

Elkezdődötta Magdolna-pusztát átszelő lecsapoló csatornák betemetése (Fotó: Oláh János)

Szomorú hír az év utolsó napjaiban, hogy a Magdolna-puszán december 21-én elpusztulva találtuk a területen már több hónapja itt tartózkodó öreg parlagi sast. Mérgezésre vagy lövésre utaló nyomokat nem találtunk, elképzelhető, hogy végelgyengülésbe pusztult el a sas. A tetemhez kihívtuk a területen illetékes természetvédelmi őrt, aki terepszemle után a madarat begyűjtötte. A vizsgálat eredményeit majd csak januárba n tudjuk meg.

Elpusztult öreg parlagi sas a projekt területen 2012 decemberében (Fotó: Oláh János)

Elpusztult öreg parlagi sas a projekt területen 2012 decemberében (Fotó: Oláh János)

Elkezdődött a régi (már használaton kívüli) szeméttelep rekultivációja a Magdolna-pusztán! A Hortobágyi Nemzeti Parkban elhelyezkedő tájseb felszámolására  létrejött programban a LIFE+ keretében elkészített HTE ajánlásokat is beépítették a munkálatokba.  Az összes szemét elszállításra kerül a válogatás után, így a füves puszta néhány év múlva visszahódíthatja az egykori szeméthegy helyét. Ez volt az egyetlen megnyugtató megoldás, egy világörökségi nemzeti parkban elhelyezkedő szeméttelep felszámolására.

Elkezdődött a szeméttelep rekultivációja (Fotó: Oláh János)

Szortírozás és válogatás után az összes szemét elszállításra kerül majd (Fotó: Oláh János)

A LIFE+ program keretében megépült négy vízkormányzó műtárgy novemberben, de a pusztai vizeket lecsapoló csatornák eltüntetésére már csak 2013-ban kerül sor. A műtárgyakat a HTE fogja kezelni és karbantartani, a cél pedig kizárólagosan a pusztai vizek visszatartása és az esetleges természetvédelmi célú árasztás lesz.

Az egyik vízkormányzó műtárgy a Magdolna-pusztán (Foto: Oláh János)

Az egyik vízkormányzó műtárgy a Magdolna-pusztán (Foto: Oláh János)

Az egyik vízkormányzó műtárgy a Magdolna-pusztán (Foto: Oláh János)

A földmunkák 2012 július 20 óta lankadatlanul zajlanak a Nagy-sziken. A rendkívül száraz időjárási miatt szinte megállás nélkül dolgoznak gépek és az előrehaladás már jelentős. Szeptember folyamán sikerült teljesen természeti közelivé alakítani a Magdolna-eret. A közel 3,5 kilométeres egykori csatorna meder, lapos kifutó medrű mélyedéssé alakítása befejeződött. Októberre elejére elkészült a Magdolna-ér Nagy-sziket lezáró fő zsilipe is. Jelenleg legnagyob hangsúly a Balmazújvárosi övárok kialakításán van. Ha munkálatok ilyen ütemben zajlanak, akkor a Nagy-szik területén 2012-ben akár be is fejeződhet a program föld-munka része.

A Magdolna-ér rehabilitáció után 2012 októberében (Fotó: Oláh János)

Az eredeti tómeder mesterséges partvonalának kialakításán dolgozó munkagépek (Fotó: Oláh János)

A Magdolna-ér Nagy-sziki részének lezáró műtárgya (zsilipe), kialakítás közben 2012 szeptemberében (Fotó: Oláh János)

A Magdolna-ér Nagy-sziki részének lezáró műtárgya (zsilipe) elkészült 2012 októberére (Fotó: Oláh János)

A balmazújvárosi övárok kialakítása 2012 októberében (Fotó: Oláh János)

A Nagy-szik 'madártávlatból' 2012 októberében. A Magdolna-ér rehabilitációja befejeződött (Fotó: Tihanyi Gábor)