Galéria legfrissebb képe
AKCIÓ: E.4:
LIFE+ projekt utáni kezelési terv
Az akció célja, hogy az alapvető projektcélokat a projekt befejezése után is megtartsuk.
Fénykép: Hortobágyi naplemente (Foto: Oláh János).
2009-ben: A terveinknek megfelelően még nem történt előrelépés az akció megvalósításában.
2010-ben: A terveinknek megfelelően még nem történt előrelépés az akció megvalósításában.
2011-ben: A terveinknek megfelelően még nem történt előrelépés az akció megvalósításában.
2012-ben: A terveinknek megfelelően még nem történt előrelépés az akció megvalósításában.
2013-ban: A LIFE+ vezetőség az akciók, monitoring adatok és eredmények alapján, valamint a partnerekkel való egyeztetés alapján elkészítette a projektterület Fentartási tervét 2013-ban. A terv a partnereknek és a legfontosabb hatóságoknak, TIKÖFE-nek és a TIKÖVIZIG-nak is át lett adva.
LIFE prjekt utáni fenntartási terv
1. Bevezetés
2009-2013-ban a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület partnereivel (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, „A Balmazújvárosi Nagyszikért” Alapítvány és Tiszatáj Közalapítvány) együtt – 75%-os LIFE+ támogatással -- sikeresen megvalósította élőhely-védelmi projektjét a balmazújvárosi Nagy-sziken, Kerek-fenéken és Magdolna-pusztában (1300 ha, főleg HNP terület). A projektterületen visszaállítottuk a vizes élőhelyek (többnyire szikes tavak) természetes vízjárását és tájképi értékét. A szükséges előkezelések elvégzése után beállítottuk és megteremtettük az ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetés kezelés alapjait. A területen az alkalmazható rehabilitáció kedvező hatásait már a projektidőszakban észleltük, ami főleg a szikes tó nyílt vizű állapotának részbeni visszaállását, a karakter társulások kiterjedésének és az elsődleges és másodlagos szikes tavi karakter fajok állományának növekedését jelentette. A rehabilitáció kedvező folyamatának hosszú távú fenntartásához szükséges adaptív kezelés elemeit, és azok működtetéséhez szükséges szervezeti feltételek rendszerét mutatjuk be ebben a fenntartási tervben.
2. A projektterület elhelyezkedése és általános bemutatása
A projektterület vizes élőhelyei a Hajdúhát és a Hortobágy találkozásánál a Balmazújváros térségében kialakult szikes víztestek láncolatához tartozik. A Nagy-sziken 200 ha, a Magdolna-pusztában 450 ha és a Kerek-fenéken 30 ha kiterjedésben találhatók (1. térkép) ezek az időszakos szikes vizes élőhelyek. Az I. katonai felmérés térképén jól kivehetők ezek az 1900-as évek elején még létező nyílt vizű szikes tavak, amit referencia állapotnak vettünk (2. térkép).
1. Térkép. A projektterület elhelyezkedése.
Ez még a Keleti főcsatorna építését megelőző időszak volt, amikor a Hajdúhátra átnyúló vízgyűjtőről a völgyeleteken keresztül akadálytalanul érkeztek a vizek a tavak felé. A tavakat tavaszi időszakban a víz elárasztotta, majd a vizes időszak megszűnte után kiszáradtak.
A sókban (szódában) gazdag víz a kiterjedt tórendszerben lepárolódott, majd az altalajba húzódva a só felhalmozódott az évszázadok során. Ennek köszönhető, hogy máig is itt találhatóak a Hortobágy térségén belül a legjelentősebb felszíni sókiválások. Az így kialakult talajtípusnak (szoloncsák-szolonyec) köszönhetően a területen több, értékes, csak itt előforduló növénytársulás él.
A térségben a legnagyobb mesterséges beavatkozást az 1950-es években megépült Keleti főcsatorna, és a lakossági, ipari és mezőgazdasági igények növekedése következtében megépített létesítmények jelentik.
Az észak-dél irányban húzódó Keleti Főcsatorna elzárta a keletről-nyugati irányban húzódó völgyeleteket, melyekben a vizek szabadon folyhattak a Hátsági területekről a Hortobágy felé.
A jelentősebb völgyeletek keresztezésénél a Főcsatorna alatt bujtatók épültek, melyeken keresztül a felsőbb vízgyűjtőkről érkező vizek már meghatározott helyeken – szabályozva – lettek átvezetve a Főcsatorna alatt.
Ugyanakkor – éppen a Keleti Főcsatorna biztosította öntözési lehetőség következtében is – az egyre fejlődő mezőgazdaság már nem viselte el a nagyobb területi elöntéseket, az eddig szabadon, széles völgyeleteken lefolyó vizeket mesterségesen megépítet csatornákba terelték.
A kiszárított műtájban beépült a vasútvonaltól északra lévő és az észak-nyugati határt képező völgyeleten túli terület, valamint keleti irányban a szikes tavak felső széleinek feltöltésével azok nagy része is. A csapadékvizek levezetése céljából az északi oldalon kiépült a Virágoskúti, az észak-nyugati oldali völgyeletben pedig a Belső-Magdolna-ér, valamint a települést déli oldalról körbe ölelő Nagy – szik – Magdolna - pusztán a szikes tavakat is átszelő Magdolnaéri-csatorna, amely a dél- keleti városrész csapadékvizeinek közvetlen befogadója.
A Magdolna-ér mesterségesen megépített csatorna, amely befogadja a KFCS alatti bujtatón keresztül átvezetett hátsági területekről érkező, valamint a Nagy-sziken és a Magdolna-pusztán összegyülekezett belvizeket is.
2. térkép. K UND K Militärische Institut, I. VH katonai térkép (1906-ban felmért)
3. Felszámolt veszélyeztető tényezők
A LIFE+ projektünk elsődleges célja az volt, hogy a törvényi előírásokat betartva felszámoljuk a projektterületet érő kedvezőtlen és károsító folyamatokat. A következő káros hatások felszámolása megtörtént a projektidőszakban fennálló lehetőségnek megfelelően: csapadékvizek levezetése, az időszakos vízállások drasztikus csökkenése, a szennyezett és használt vizek bejutása a természetes vizekbe, a legelő háziállatokat számának csökkenése és a faluszéli legeltetési rendszerek megszűnése, biodiverzitás csökkenés, a helyi közösség negatív hozzáállása a természetvédelemhez, a bemutató-hálózat hiánya, nem megfelelő környezeti nevelés, a lakosság szennyezése, káros beavatkozása és zavarása a projektterületen, valamint a korlátlan területlátogatás és belépés.
Ezeket a veszélyeztető tényezőket megszüntető és mérséklő intézkedésekkel a projektterületet egy magasabb természetvédelmi szintre emeltük, vagyis az akciókkal beindítottuk a szikes tavak újraéledését, és megvalósítottuk a káros hatások visszafordítását szolgáló intézkedéseket.
4. Megmaradt veszélyeztető tényezők és azok felszámolására tett javaslat
Az eredeti terveinknek megfelelően – amit Balmazújváros Város Önkormányzatának javaslatára változtattunk meg – a várost szegélyező Belterületi övárkot a Lovaspálya előtt és a közút alatt a Magdolna-puszta északi részén található vályogvető gödrökbe szükséges bevezetni, amit egy záportározóvá kell kialakítani a fészkelő vízimadarak élőhely igényének megfelelően. A záportározó képes befogadni és tárazni a Németfalura hulló extrém nagyságú csapadékmennyiséget is. Majd a tározó biztonságosan leüríthető a Belső-Magdolna-érbe. Belvízveszély esetére egy újonnan kialakított zsilip segítségével jelentős mennyiségű víz tárazható be a Kőudvarba, az egykori Kadarcs folyó völgyeletébe, ami belvízvédelem mellett természetvédelmi célokat is szolgálna. A megvalósításhoz egy új projekt szükséges (pl. LIFE+).
Ezzel a beruházással megszűnne a Magdolna-ér szerepe a Magdolna-pusztában. Betemethetővé válna, és Balmazújváros ezzel az intézkedéssel kapna egy jelentős nagyságú belvízvédelmi vésztározót (6 000 000 m3), amit a Belső-Magdolna-ér felől lehetne feltölteni vészhelyzet esetén. Ez semmilyen szintű új beruházást sem igényel, mert a vízszabályzó zsilip használható, ami a Magdolna-ér és a Belső-Magdolna-ér összefolyásánál van.
A szikes tavak védelmének egyik ökológiai alapja, hogy a tavak közvetlen partjára ültetett fásszárú vegetáció talajvízfogyasztása többszöröse az természetes gyeptakarójától, és a levelek miatt a szerves anyag terhelése is magasabb, ráadásul az ültetvények megfogják a szállított port, ami a tómeder feltöltődéséhez vezet. Ennek az ökológiai alapismeretnek megfelelően ki kell vágni a tavak partján található erdőket A Nagy-sziken a Pityeri-erdőt, ami 80%-ban magántulajdonban van. Pályázati forrásból (pl. egy új LIFE+) meg kell vásárolni az erdőket, és cseretelepítéssel ki kell váltani vagy az erdészeti bírság megfizetésével ki kell termelni, majd legelőként hasznosítani. A Lovas-pályát L-alakban övező értéktelen invazív fajokból álló erdősávot a HNPI termeltesse ki, mert nem üzemtervezett erdőművelésű terület, így a kitermelést nem akadályozza semmilyen rendelet. Helyét legelőként kell hasznosítani. A Magdolna-pusztában cseretelepítéssel kell megszüntetni a pusztát szegélyező erdősávokat, amiben nincs vörös és kék vércse fészkelő telep. Az erdősávok helyét legeltetéssel kell kezelni.
5. Adaptív élőhely-kezelés
5.1) Szikes tómedrek
A szikes tavak medrét (lásd 2. térkép) referencia állapotba, vagyis növényzetmentes állapotban szükséges tartani, hogy tómeder több mint 50%-át nyílt víz vagy iszapnövény társulás borítsa. A kezdeti években ennek az állapotnak az elérése érdekében a medrek kiszáradása után azonnal magas szintű legeltetéssel kell kezelni a medrekben található növényzetet. Ezt a mindenkori bérlővel szükséges elvégeztetni, úgy, hogy a HNPI és a bérlő között létrejövő bérleti szerződés erre kitérjen. A bérleti szerződés előírásai mellett a természetvédelmi őr folyamatos kapcsolatban legyen a bérlőkkel és egyeztessen, javaslatot tegyen, ellenőrizze a medrek legeltetési szintjére vonatkozó előírások betartását. Irányított és célzott legeltetés szükséges, vagyis a háziállatokat a mederben kell tartani és sűrűn áthajtani rajta a gyep minőségétől és mennyiségétől függetlenül. Abban az esetben, ha a szikes medreket több évig folyamatosan víz borítja, és a megjelent növényzet kilegeltetése nem biztosítható, akkor kiszáradt állapotban a medret kaszálni, szárzúzózni szükséges, vagy víz alatti kaszálást kell alkalmazni. A medrek bármilyen indokból történő lecsapolása vagy nyári időszakban történő elárasztása tilos és megakadályozandó.
5.2) Gyepek
A szikes tavak medrét körülvevő felszíni vízgyűjtőterület gyeptársulásai rövid füvű legeltetett állapotban legyenek, amit 0,8-1,2 számosállat/ha sűrűségben tartott háziállatok (marha, ló, bivaly, szamár, juh, kecske) legeltetésével lehet biztosítani. A háziállatok gyakran lejárjanak a tavak partvonalára. Ezt az állapotot a mindenkori bérlőnek szükséges elérni, amit a HNPI és a bérlő között létrejött bérleti szerződés foglaljon magában.
5.3) Szántók
A tavakat szegélyező szántók visszagyepesítése – legalább a medertől számított 100 méteres sávban –indokolt a tavak védelme szempontjából. Az állami földeken ezt a HNPI-nek szakmai szempontok betartása miatt hosszú távon el kell érni. A magántulajdonban levő földeket természetvédelmi célú szervezeteknek meg kell vásárolni (pl. egy új LIFE+ pályázat folyamán), és azokat vissza kell gyepesíteni.
5.4) Erdők
Az előző fejezetben beszámoltunk a megmaradt fásszárú társulások okozta veszélyforrásokról, amit hosszú távon fel kell számolni. Az erdők helyét ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetéssel kell kezelni az újra cserjésedés megakadályozása érdekében. Ehhez eredményesen használható a kecske és a magyar szürke mellett a szamár is
5.5) Szikes vizek kezelése
Az alapvető cél, hogy átlagos csapadék viszonyú években (400-700 mm) a projektterületen képződött felszíni vizek a projektterületen maradjanak és onnan csak párolgással távozzanak. Ennek az állapotnak az elérése érdekében zárva tartjuk a Magdolna-éren épített két új zsilipet, és a Magdolna-pusztában található 4 árapasztó műtárgyat. Ezeket a zsilipeket a HTE működteti a TIKÖVIZIG és a HTE között kötött megállapodás alapján. Ha a HTE ezt a feladatot nem tudja ellátni, akkor a HNPI-nek kell átvenni. Rendkívül csapadékos években (700-1200 mm) elkerülhetetlen, hogy a Magdolna-éren keresztül felszíni csapadékvíz érkezzen a közel 8000 hektáros Hajdúháti vízgyűjtő területről. Ekkor a Virágoskúti-csatorna nem bírja elvinni a tavaszi vizeket, és a Magdolna-ér zsilipét is ki kell nyitni a Lesiben, de a Nagysziken zárva kell tartani, hogy a Németfalu csapadékvize elvezetésre kerüljön. Abban az esetben, ha a Belső-Magdolna-éren is magas vízszint alakul ki, akkor a Magdolna-ér végén a zsilipet zárni kell, és a Nagy-szik felől érkező vizet a négy árapasztó műtárgy kinyitásával a Magdolna-laposba kell kiengedni, hogy az ne terhelje a Belső-Magdolna-eret. Újabb heves esőzések előfordulása esetén kialakulhat, hogy a Belterületi övárok már nem tudja a Magdolna-érbe vezetni a Németfalu csapadékvizét. Ekkor a Nagy-sziken a Lovaspályánál kialakított új műtárgyat le kell zárni, és szivattyúkkal szükséges a vizet átemelni a zsilip másik oldalára, ezzel mentesíthető a Németfalu. A már említett megállapodás szerint ilyen szélsőséges csapadékviszonyú években a TIKÖVIZIG átveszi az irányítást a zsilipek működtetése felett. A szivattyúzást pedig a Katasztrófavédelemnek kell üzemeltetni, mert ilyen helyzet csak katasztrófahelyzetben tud kialakulni. Fontos, hogy a Nagy-sziken található műtárgy (Magdolna-éren) mindig zárva maradjon, mert ez egy átbukó műtárgy, ami biztosítja a szikes tó életben maradásához szükséges megfelelő mennyiségű pangó víz visszatartását a település bármilyen típusú veszélyeztetése nélkül. Hosszú távon a Belterületi övárok kezelését Balmazújváros Város Önkormányzatának kell átvállalni. A Magdolna-éren történő vízkormányzást a HTE irányítja és kezeli, megszűnése esetén a feladatot javaslatunkra a HNPI vállalja át.
6. Monitoring
6.1) Madár
A fészkelő és vonuló vízimadarak állományváltozása jól mutatta a vizes élőhely ökológiai állapot javulását, ezért folytatni kell a madárvilág monitoringját. A monitoring illeszkedjen a hazai és nemzetközi módszerekhez. Ennek értelmében a HEA (megszűnése esetén a HNPI) elvégzi az alapmonitoringot, mint a ritka és telepesen fészkelő fajok és a hónapközi vonuló vízimadarak monitoringját.
6.2) Növény
Öt évenként érdemes megismételni a szikfok, vakszik, nyílt víz és iszaptársulások egész területre történő felmérését, mert jól mutatja a szikes jelleg erősödését vagy gyengülését. Bár az is igaz, hogy a csapadékos és vizes évek között lényeges eltérések mutatkoztak az említett társulások kiterjedését illetően. Ezt a monitoringot a HTE anyagi helyzetének megfelelően elvégezteti, vagy a HNPI saját szakembereivel elkészíti.
6.3) Vízkémia
A HTE önkéntesek bevonásával elvégezteti az alap vízkémiai felméréseket a 4-5 különálló nagyobb víztestre. Öt évenként a HTE - az anyagi helyzetétől függően - megcsináltatja a 8 fő ionra a vízkémiai vizsgálatot.
6.4) Társadalmi megítélés
A HTE – az anyagi helyzetétől függően- 5-10 évenként megcsináltatja, lehetőleg önkéntesek bevonásával a projekt eredmények társadalmi megítélését kérdőíves felmérési módszerrel a helyi lakosság körében.
7. Összefoglalás
A projekt eredményeinek hosszú távú fenntartása biztosított. Az ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetést az egész projektterületet lefedő bérlők végzik, amit a HNPI és a köztük létre jött bérleti szerződés magában foglalja. A Nagy-szik legszódásabb területét, és a legértékesebb szikes tavi medrét a HTE bérli, így a projekt időszak alatt megvásárolt háziállat-állománnyal az adaptív kezelést meg tudja valósítani. A természetes vízjárás modellező vízkormányzást a HTE képes elvégezni a megépített 8 zsilip kezelésével, a kisebb karbantartási munkákat is a HTE el tudja látni. A HTE megszűnése esetén javaslatunk az, hogy a HNPI vállalja át ennek a feladatnak az elvégzését. A Belterületi övárok karbantartását és kezelését hosszú távon Balmazújváros Város Önkormányzata végzi el, hiszen ez 100%-osan a település védelmi érdekeit szolgálja.
A projekt eredményeinek hosszú távú megőrzését monitoring adatokkal lehet alátámasztani. Ennek érdekében a hazai rendszerekkel kompatibilis alapmonitoringot a HTE elvégzi a projektterületen. A HTE megszűnése esetén pedig azt javasoljuk, hogy a munka elvégzését HNPI vegye át.