Tevékenységek

2003-ban a projekt munkálatai keretében 75 km rizsgát került eltüntetésre és 296 beton műtárgyat távolítottunk el a pusztáról. Ezután 2004-ben és 2005-ben még további 23 km rizsgátat szüntettünk meg. A gátak és csatornák eltávolítása után, mivel a csapadékvíz nem került elvezetésre, természetes, időszakos vízállások jöttek létre. 2004 tavaszán közel 140 hektár, 2005 tavaszán pedig már közel 170 hektár ilyen vízállás alakult ki a pusztán.

Bal kép: A pusztát átszelő régi lecsapolócsatorna a munkálatok előtt
Jobb kép: A pusztát átszelő lecsapolócsatorna helye a munkálatok után


Bal kép: Rizstermeléshez szükséges csatorna áteresszel
Jobb kép: A pusztáról eltávolított beton építmények (zsilipek, átereszek, hidak)


Bal kép: A gátak és csatornák eltüntetése után kialakult természetes vízállás 2004 tavaszán
Jobb kép: A gátak és csatornák eltüntetése után kialakult természetes vízállás 2005 tavaszán


Bal kép: A gátak és csatornák eltüntetése után kialakult természetes vízállás 2005 tavaszán
Jobb kép: A gátak és csatornák eltüntetése után kialakult természetes vízállás 2005 tavaszán

A projekt keretében 2003 és 2005 között több mint 4000 invazív fa, bokor és cserje lett eltávolítva a pusztáról.
Bal kép: Degradált pusztai élőhely invazív fákkal és bokrokkal
Jobb kép: Rizsgáton növő, nem őshonos fák és cserjék

Bal kép: Rizsgáton növő, nem őshonos fák és cserjék
Jobb kép: A pusztáról eltávolított bokrok és fák

Bal kép: A pusztáról eltávolított bokrok és fák
Jobb kép: Klasszikus tájkép, hortobágyi fátlan szikespuszta

A projekt területén 2003 nyarán létrehoztunk egy közel 210 hektáros árasztható tavat. Egy természetes lejtésű területet kihasználva, egyetlen alacsony gát kialakításával teremtettük meg a vizes élőhelyet. A területet 2004-ben és 2005-ben is elárasztottuk és ökológialilag magas szintű legeltetést folytattunk rajta, hogy egy Európában és a Hortobágyon is visszaszoruló élőhelyet, egy legelőtavat hozzunk létre.
Bal kép: A vizes élőhely létrehozását szolgáló zárógát kialakítása
Jobb kép: Az árasztó műtárgy kiépítése

Bal kép: A vizes élőhely madártávlatból 2004 tavaszán
Jobb kép: Legelő racka nyáj a vizes élőhely szélén

Kép: A vizes élőhely mangalicák által kezelt része 2004 nyarán, a látonyák és partimadarak fontos élőhelye

A csíkosfejű nádiposzáta hazánkban csak a Hortobágyon fészkel, különösen a Nagyiváni- és Kunmadarasi-pusztákon. A nemzeti park védett területei és árasztásai hosszú távú védelmet és megfelelő költőhelyet biztosítanak a lassan gyarapodó állománynak. Tagságunk újabb költőhelyet talált a Borsósi-réten, és minden évben ellenőrzi a potenciális fészkelőhelyeket, ahol minden emberi beavatkozást (legeltetés, kaszálás) korlátozni kell.
Bal kép: Racka juh nyáj a projekt területen
Jobb kép: Magyar tarka marhák a projekt területen


Bal kép: Magyar szürke marha bikaborjú a projekt területen
Jobb kép: Legelő lovak a projekt területen


Bal kép: Legelő bivaly a projekt területen
Jobb kép: Mangalica disznók sárfürdőznek a projekt területen


Bal kép: Legelő kecskék a projekt területen
Jobb kép: Szamarak a projekt területen

2003-ban megtörtént az Andrástelki hodály teljes felújítása, amely biztosítja a magyar szürke marhák elhelyezését a területen egész évben. Emellett az 1980-as és 1990-es évekből maradt libás "hodályokat" és a hátrahagyott szemetet teljesen eltávolítottuk és új tájképbe illő szárnyékokat emeltünk a projekt területen. Elkészítettünk továbbá egy hármas gémeskutat is, amely jelenleg az egyetlen a Hortobágyon, pedig valaha több is volt belőle. Egy nádtetős belépőkaput is építettünk a projekt főútjának a bejáratához.
Bal kép: Az Andrástelki hodály felújítás előtt 2003 tavaszán
Jobb kép: Az Andrástelki hodály felújítás közben 2003 nyarán


Bal kép: Az Andrástelki hodály felújítás után 2003 őszén
Jobb kép: Régi csatorna a libás hodályok körül visszamaradt szeméttel a földmunkák előtt 2003 tavaszán


Bal kép: Teljesen tönkrement, használaton kívüli libás hodály
Jobb kép: Újonnan épülő tradicionális szárnyék


Bal kép: Az újonnan elkészült hármas gémeskút 2003 őszén
Jobb kép: Az újonnan épült nádtetős belépőkapu

Különböző rendezvények, programok és előadások keretében népszerűsítjük a Life programot, aminek következtében 2004-ben és 2005-ben több mint 10 000 ember látogatott el Nagy-Vókonyára. Emellett a területen végzett beavatkozások hatásának pontos nyomonkövetésére különböző fajcsoportok folyamatos megfigyelését és monitoringját végezzük 2003-tól kezdődően
Bal kép: Ecsedi Zoltán programvezető beszél a Life programról
Jobb kép: Előadást segítő tábla a projekt felépítéséről


Bal kép: Látogatók a Nagy-Vókonyán a II. Biofőző verseny keretében
Jobb kép: A batla (Plegadis falcinellus) a Hortobágy ritka fészkelője, de rendszeres vendég a vizes élőhelyen


Bal kép: A gólyatöcs (Himantopus himantopus) is megjelent mint fészkelő faj a projekt területen
Jobb kép: A szitakötők kitűnő struktúr indikátorok és monitorozásuk pontos képet ad egy vizes élőhely állapotáról (Aeshna mixta)


Bal kép: A növények monitorozásával nyomon lehet követni a projekt területén végrehajtott földmunkálatok utáni változásokat
Jobb kép: Monitoring munkát végző munkatársak a projekt területen 2004-ben