Hírek

Örömmel tudatjuk, hogy a Föld Napja, április 22-e alkalmából Dr. Nagy István agrárminiszter Pro Natura Díjat adományozott Hortobágy Természetvédelmi Egyesületnek.Köszönetet mondunk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak és Medgyesi Gergely Árpád, a HNPI igazgatójának a felterjesztését.

 A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület a díj átadásakor, pont 30 éves lett. 1993. júniusban alakult Balmazújvárosban, azzal a céllal, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve a természet- és madárvédelemben elősegítse a gyakorlati védelmi munkákat a közel 200 ezer hektáros Hortobágy kistáj területén. Az összes hortobágyi madárfaj védelmi és felmérési adatait publikálták egy szakkönyvben (Ecsedi Z. szerk. (2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged. 598 pp.). Majd a könyv folytatásaként, rendszeresen a Virgo című szakmai lapban adják ki a természetvédelmi intézkedéseket megalapozó tudományos cikkeket és madártani összefoglaló tanulmányokat.  200 fős aktív tagság támogatásával négy vizes élőhely-védelmi LIFE programban vettek részt aktívan, amely során közel 10 000 hektáron állították vissza a puszta természetes vízjárását és élesztették újra a szolonyec szikes tavakat és legelőtavakat. A tapasztalatok felhasználásával két könyvben jelentették meg a Kárpát-medence szikes tavak és a Hortobágy kistáj természet megőrzési, visszaállítási és adaptív kezelés koncepcióját. Számos erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy a természetvédelmi, a vízügyi szakemberek, a gazdálkodók és önkormányzatok összefogva tegyenek lépéseket a szikes vizes élőhelyek védelmi terveinek megvalósításában.  A szakmai munka segítése érdekében teljes egészében kidolgozták a szikes vizes élőhelyek rehabilitáció és kezelés elemeit.

https://greenfo.hu/hir/pro-natura-elismeresek-2023-ban-a-termeszet-szolgalataert/?fbclid=IwAR0fuYjVbUjODlfCd0PYGvC5kJDCW1ZUz4me1dBInJ7_GPo_x51Hsc6x16k

Fotó: Pelsőczy Csaba

Balra: Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár

Középen: Dr Aradi Csaba, a HTE elnöke

Jobbra: Nagy István agrárminiszter

A Nagy-vókonyai élőhely rekonstrukción 2010-ben a rendkívüli csapadék viszonyok felborították a három éves élőhelykezelési tervünket, amelyben alacsony vízállású év következett volna...

Ez a kép jól jellemzi a 2010-es esős évet a nagy fehérszárnyú szerkő teleppel Nagy-Vókonyán (Fotó:Oláh János)

Mivel soha nem látott 1000 mm-nél is több csapadék hullott a Hortobágyra ez az év magas vízállású év lett. A fészkelési eredményeket az összesített vízimadár fészkelő táblázatban lehet megtekinteni, amely kimagasló eredményeket mutat az elmúlt 8 évhez képest. Ez a magas szám a nagy fehérszárnyú szerkő, fattyúszerkő és dankasirály telepeknek köszönhető legfőképpen, de ismét szép számban költöttek egyéb partimadarak is, mint a gólyatöcs, piroslábú cankó és a bíbic. A tavaszi óriás vizek csak késő ősszel kezdtek apadni, és ekkor több ezer liba használta a vókonyai élőhelyet. Rendszeresen láttunk vörösnyakú ludakat is, maximum 18 példányt.

Vörösnyakú ludak Nagy-Vókonyán (Fotó: Hugh Gallagher)

A 2010-es évben ismét Nagy-Vókonya volt a legjelentősebb daruéjszakázó hely a Hortobágyon. Az alábbi táblázatból jól látszik az éjszakázó darvak számának alakulása a vókonyai élőhely rekonstrukción. A szinkronszámolásokban Nagy-Vókonyán az alábbi személyek vettek részt: Harangi S., Kecskés J., Molnár Sz., Oláh J., Radócz Sz., Tar J. és Zalai T. Köszönet a megfigyelőnek a számolásokért!

Darvak húznak az éjszakázóhelyre (Fotó: Oláh János)

A Nagy-vókonyai élőhely rekonstrukción 2009-ben a három éves élőhelykezelési terveket követve 'száraz' év következett. A területen északi részén tavasszal még jelentős vízállások voltak, de a nyár derekára ezek kiszáradtak. A fészkelési eredményeket az összesített vízimadár fészkelő táblázatban lehet megtekinteni. Tavasszal a vonuló fajok közül ismét megjelent a nagy sárszalonka és egy székicsér is betévedt a leszáradó vizekre. A gyorasn kiszáradó vizeken ismét fészkeléssel próbálkozott a gulipán és több száz partfutó vonult át. Nyár végén a háziállatoknak és a vonuló madaraknak egy kevés vízutánpótlással segítettünk, amely a partimadarak számára kiváló élőhelyet teremtett. Az őszi időszakban a 4 új partimadár fajt sikerült megfigyelni a területen: havasi lile, ázsiai pettyeslile, sarki partfutó és a vándorpartfutó.

 1. kép: ázsiai pettyeslile, 2. kép: vándorpartfutó (Fotók: Oláh János)

Az ázsiai pettyeslile mindössze a második előfordulása volt e fajnak hazánkban és a Hortobágy madárfaunájára új tag volt. A négy új partimadár faj mellett, jelentős megfigyelés volt még egy fiatal székicsér megjelenése, amely hetekig tartózkodott a területen, majd késő ősszel egy feketeszárnyú székicsér is több napig időzött a legelőtavon.A késői őszi időszakban maximum 6000 daru használta a vizes élőhelyet éjszakázásra és ismét megjelent a kis lilik és a vörösnyakú lúd is a területen.

3. kép: fiatal székicsér (Fotó: Tar János)

Fészkelési táblázat:

Fészkelő vízi és partimadarak párjainak száma 2002 és 2009 között
Évek	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009
Madárfajok
Feketenyakú vöcsök	0	0	7	11	0	0	0	0
Vörösnyakú vöcsök	0	0	0	0	0	0	3	0
Kis vöcsök	0	0	6	9	0	22	26	0
Bölömbika	0	0	2	6	4	5	5	4
Törpegém	0	0	0	1	1	2	1	1
Nyári lúd	0	0	0	2	6	5	9	7
Tőkés réce	1	2	15	14	5	17	12	6
Nyílfarkú réce	0	0	1	0	0	0	0	0
Böjti réce	0	0	14	21	12	19	15	12
Kanalas réce	0	0	3-4?	4-5?	0	1?	0	0
Barátréce	0	0	0	7	0	2	6	2
Cigányréce	0	0	4	10	0	11	10	0
Guvat	0	1	0	12	6	8	15	6
Pettyes vízicsibe	0	0	5	7	1	3	1	0
Kis vízicsibe	0	0	0	2	1	1	7	2
Törpevízicsibe	0	0	0	?	0	0	6	0
Vízityúk	0	0	2	2	2	3	12	3
Szárcsa	0	0	15	18	0	16	28	2
Gulipán	0	0	36	16	0	0	0	6
Gólyatöcs	0	0	7	0	0	0	0	0
Kis lile	0	0	1	0	0	0	0	0
Bíbic	2	16	47	55	31	44	61	36
Piroslábú cankó	0	3	19	29	2	22	38	8
Nagy goda	0	0	11	10	0	19	25	6
Sárszalonka	1	1	6	7	4	9	14	6
Dankasirály	0	0	55	0	0	0	0	0
Küszvágó csér	0	0	2	21	0	0	0	0
Fehérszárnyú szerkő	0	0	6	210	0	0	0	0
Total	4	23	264	470	75	209	294	107

Már a nyomdában van, és hamarosan megjelenik a vókonyai puszták újraéledését (LIFE projekt) részletesen bemutató angol nyelvű könyvünk (Wetland and grassland habitat rehabilitation in the Hortobágy). A könyv megírása óta néhány lényeges változás következett be a madárvilágban, amit most röviden ismertetünk.
A lent található táblázatban bemutatásra kerülnek a fészkelő vízi és partimadarak állományváltozásai a projekt kezdetétől napjainkig. 2002-ben kezdődött a projekt még jelentős beavatkozások nélkül, 2003-ban már beindult a legeltetés intenzitásának növelése, 2004-ben közepes, 2005-ben pedig maximális vízszintre árasztottuk a 200 hektáros vizes élőhelyet fenntartható legeltetés mellett. 2006-ban újra szárazon állt a vizes élőhely, majd 2007-ben közepes és 2008-ban mély vízszintre árasztottuk.
A magas szintű, vegyes fajtájú háziállatokkal történő legeltetésnek köszönhető, hogy az ilyen legelő rétekhez/tavakhoz legjobban kötődő fajok (bíbic, piroslábú cankó és nagy goda) állománya nem csökkent az évek alatt, hanem még nőtt is, hiszen a legmagasabb fészkelőpár-számot éppen 2008-ban rögzítettük.
A projekt zárásáig, 2006. június 30-ig 225 madárfajt sikerült észlelni a projektterületen. 2007-ben három újabb fajjal gazdagodott a terület madárvilága: énekes hattyú, apácalúd és örvös lúd, így az összes fajszám 228-ra nőtt. 2007. májusában 27 példány nagy sárszalonkát számoltunk a 200 hektáros vizes élőhelyen, további adatait gyűjtöttük a vörösnyakú lúdnak és a kis liliknek. 2008-ban az egyik legnagyobb hazai madártani szenzáció volt, hogy 6 pár törpevízicsibe költött a legelőtavunkon. Ugyanebben az évben mind a három hazai vízicsibe faj eredményesen fészkelt a projektterületen. A fényképeket Oláh János készítette.