Eredmények

Tapasztalatok és eddigi eredmények

A magas szinten legeltetett terület mintázata teljesen más a levegőből, ami nagyon jól látható a 2004-es és a 2005-ös légifelvételeken is. A fészkelő partimadarak, mint a bíbic, goda és a piroslábú cankó számára ez a kopár foltokkal és nyílt vízzel tarkított nedves élőhely a legmegfelelőbb fészkelőhely. Általában a kopár folt : rövid fű : víz 30:30:40%-os arányhoz közelítő értékei biztosítják a legtökéletesebb élőhelyet a partimadarak számára

1.kép Ezen a 2004 tavaszán készült légifelvételen egyértelmű a legelt (jobb oldal) és a nem legelt (bal oldal) terület közötti különbség
2.kép A 2005 tavaszán készült légifelvételen még szembetűnőbb a legelt (jobb oldal) és a nem legelt (bal oldal) terület közötti különbség

---

Az alábbi képeken jól látszik, hogy 2002 és 2005 között hogyan változott az egyik legelt mintaterület és a mellette elhelyezkedő nem legelt kontrol terület növényborítása. Míg az első, 2002-ben készült képen látható állapot szerint még a csatornák eltüntetése sem történt meg, addig 2003-ban már elkülönítettük a legelt és a nem legelt részeket, amelyeken az egyértelmű különbség már az első évben szembeötlő. Ebben az évben a területet még nem árasztottuk, a háttérben pedig még látszanak az invazív bokrok és fák. A 2004-es képen már jól látszik a két rész közti különbség: a legelt részen nyílt víz és az úgynevezett "marokkal rakott" szik alakult ki, míg a mellette található nem legeltetett részen magas, elszáradt növényzettel takart rész látható nyílt víz nélkül. A 2005-ös képen a leglátványosabb különbség a nem legeltetett részen már megjelenő gyékény.

3.kép A munkálatok megkezdése előtti terület 2002-ben, csatornával, bokrokkal és fákkal
4.kép 2003-ban már jól látható különbség van a legelt és nem legelt rész között, a csatorna eltűnt de az invazív bokrok még láthatók a háttérben
5.kép A 2004-ben a területet elárasztottuk és a képen jól látható, hogy míg a legelt részen nyílt víz és kopár talaj látható, addig a nem legelt rész gyeppel borított
6.kép A 2005-ös képen hasonló a helyzet 2004-hez, de a nem legelt részen már megjelenik a gyékény is

---

A projekt terület árasztott része kevéssé szikes jellegű, inkább rét és mocsár, emiatt védett látonyás-iszapfüves (Nanocyperion) társulások jelentek meg az iszapos, leszáradó részeken. A szikesebb foltokban a legelés hatására kialakult az úgynevezett "marokkal rakott" szik és tömegesen megjelent a sóvirág (Limonium gmelini) és helyenként a bárányparéj (Camphorosma annua) is.


7.kép Időszakos vízállás, kopár szikes parttal
8.kép A legelt területek szikes részén az úgynevezett "marokkal rakott" szik alakult ki
9.kép A legelt területek szikes részén az úgynevezett "marokkal rakott" szik alakult ki
10.kép A legelt részek leszáradó részein megjelent a látonyás (Elatini-Lindernenion) növénytársulás
11.kép A védett és endemikus magyar látonya (Elatine hungarica)
12.kép Bárányparéj (Camphorosma annua)
13.kép Nanocyperion társuláscsoportba tartozó iszapfű (Lindernia procumbens) (fent) és pocsolya látonya (Elatine alsinastrum) (lent)
14.kép Árasztott rész víziboglárkával (Ranunculus sp.)

---

A projekt területen sikerült elérni az egyik legfontosabb célkitűzést, hogy a hazánkban és Európában is veszélyeztetett bíbic, prioslábú cankó és goda fészkeljen a területen. Emellett a rekonstrukciós munkálatok elvégzése után létrehozott legeltetett vizes élőhelyen 49 Annex I-es vonuló fajt észleltünk, amelyből 10 faj fészkelt is. A nyári időszakban a vizek jelentősége megnő, a Nagy-Vókonyai árasztás volt a Hortobágyon fészkelő kanalasgémek (Platalea leucorodia) és batlák (Plegadis falcinellus) egyik legfontosabb nyári táplálkozóterülete 2004-ben és 2005-ben is. Ezekben az években mind tavasszal, mind ősszel több tízezer vonuló partimadár talált megfelelő táplálkozó területre a vizes élőhelyen (maximum 16 700 példány egy időben).

15.kép A goda (Limosa limosa) fészkelő faj lett a projekt területen
16.kép A bíbic (Vanellus vanellus) nagy számban fészkel a projekt területen
17.kép A piroslábú cankó (Tringa totanus) nagy számban fészkel a projekt területen
18.kép Kanalasgémek (Platalea leucorodia)
19.kép A ritka feketeszárnyú székicsér (Glareola nordmanni) is előkerült a projekt területen
20.kép Székicsér (Glareola pratincola) a projekt területen
21.kép A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) 2004-ben és 2005-ben is fészkelt a projekt területen
22.kép Vonuló godák (Limosa limosa) a vizes élőhelyen


A vonuló és táplálkozó számok az egy napon észlelt éves legnagyobb példányszámot, nem a becsült átvonulók mennyiségét jelentik